Kevés olyan orvosi eljárás létezik a modern pszichiátriában, amelyet annyi előítélet, tévhit és popkulturális stigma övezne, mint az elektrokonvulzív terapiát (ECT), vagy közismertebb nevén a sokkterápiát. A Száll a kakukk fészkére című film horrorisztikus képsorai mélyen beégtek a köztudatba, a valóság azonban a 21. századi orvostudományban gyökeresen eltér ettől.

Az ECT ma a pszichiátria egyik leghatékonyabb, legszigorúbban szabályozott és leggyorsabban ható életmentő beavatkozása a súlyos, terápiásan rezisztens pszichés zavarok kezelésében.

Az elektrokonvulzív terápia (ECT) kezelés során elektromos impulzussal, generalizált epilepsziás rohamot váltanak ki, ami megváltoztatja az agy biokémiáját, ezáltal megszüntetve egyes kóros állapotokat.

Bizonyos mentális betegségeknél kimutatható az agy egyes területeinek kóros elektromos működése. Az ECT egy viszonylag biztonságos és hatékony kezelési mód egyes súlyos pszichiátriai állapotokra, főleg azokban az esetekben, amikor egyéb gyógymódok, például a pszichoterápia vagy a gyógyszeres kezelés tartósan hatástalannak bizonyulnak.

Az ECT-t (a köznyelvben elektrosokk) manapság megbélyegzik, mert néhány évtizeddel ezelőtt az altatás nélkül végzett ECT-kezelés súlyos sérüléseket, fájdalmakat okozhatott a betegnek, amit egyes filmek és irodalmi alkotások is megjelenítenek. Azonban napjainkban az ECT kezelést már altatásban, izomrelaxáció mellett és kifinomultabb eszközökkel végzik, kizárólag olyan orvosi javallat mellett, ahol ez a terápiás módszer hatékonynak bizonyult. A kezelés lényege, hogy kontrollált körülmények között, nagyon rövid ideig tartó, méretezett elektromos ingerekkel generalizált agyi rohamot (konvulziót) váltanak ki. Ez azt jelenti, hogy a páciens nem érez fájdalmat, és az izomrelaxánsok miatt a testében sem jönnek létre látványos vagy sérülést okozó rángatózások – a görcstevékenység szinte kizárólag az agyhullámokon (EEG) követhető nyomon.

A hatásmechanizmus lélektana és neurobiológiája:

• Neurotranszmitter-reset: Az elektromos kisülés nagymértékű neurotranszmitter-felszabadulást (szerotonin, dopamin, noradrenalin) idéz elő, helyreállítva a sérült kémiai egyensúlyt.

• Neuroplaszticitás és neurogenezis: Az ECT serkenti az úgynevezett BDNF (agysejt-növekedési faktor) termelődését, ami elősegíti az új idegsejtek képződését és a szinaptikus kapcsolatok újjáépülését.

• A konnektivitás módosulása: Súlyos depresszióban bizonyos agyi hálózatok (például a hyperaktív Default Mode Network) „beragadnak”. Az ECT mintha újraindítana egy lefagyott számítógépet: megszakítja a kóros mentális köröket.

Mikor alkalmazzák?

Az ECT (Az ECT nem elsővonalbeli kezelés, de bizonyos kritikus állapotokban az egyik leghatékonyabb eszköz) számos súlyos pszichiátriai állapotot képes megszüntetni, többek között alkalmazzák például:

1. Terápiarezisztens depresszió: Amikor a gyógyszeres és pszichoterápiás kezelések csődöt mondanak.

2. Súlyos catatonia: Olyan állapot, amikor a beteg teljesen megbénul, nem eszik, nem iszik, és az élete közvetlen veszélybe kerül.

   • A katatónia a szkizofrénia egyik részjelensége lehet, ilyenkor a beteg bizarr testtartást vesz fel, abban szinte mozdulatlanul fekszik.

3. Akut öngyilkossági veszély: Mivel az ECT napok alatt képes kifejteni a hatását (szemben az antidepresszánsok héthetes átfutási idejével), életmentő lehet.

4. Bipoláris depresszió és pszichotikus állapotok:

   • súlyos mánia, kezelhetetlen nyugtalanság (agitáció), hiperaktivitás és pszichózis esetén;

Az elektrokonvulzív terápia előkészületei

Az első elektrokonvulzív kezelés előtt szükséges a beteg teljes kivizsgálása:

• teljes kórelőzmény felvétele;
• teljes fizikális vizsgálat;
• laborvizsgálatok;
• EKG-vizsgálat a szív állapotának felmérésére;
• konzultáció altatóorvossal.

A fent említett vizsgálatok hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legbiztonságosabb körülmények között végezzék el az elektrokonvulzív terápiát.

Az elektrokonvulzív terápia menete

Az ECT mindössze 10 percet vesz igénybe, és kizárólag kórházi körülmények között végezhető.

A kezelés előtt:

• Intravénás útvonalat biztosítanak – kanülált tűt szúrnak egy a kézfejen elhelyezkedő vénába.
• Elektródokat helyeznek a beteg fejére az agyműködés vizsgálatára, és a mellkasára a szívműködés vizsgálatára.
• Elaltatják a beteget és ellazítják az izmait – az altatás miatt a kezelés előtt néhány órával már ételt és italt nem szabad fogyasztani.

A kezelés alatt:

Amikor a beteg elalszik és az izmai ellazultak, az orvos elindítja az elektrokonvulzív kezelést: a kezelés alatt meghatározott erősségű elektromos impulzussal rohamot váltanak ki az agyban, ami kb. fél-egy percig tart, majd néhány perc elteltével, a rövid hatású altató és izomrelaxáns távozik a betegből, aki magához tér.

A kezelés után:

Az elektrokonvulzív terápia után szükség van néhány óra megfigyelésre, amit követően a beteg otthonába távozhat és visszatérhet a mindennapi aktivitásához. A kezelés után néhány napig nem ajánlatos nehéz döntéseket egyedül meghozni.

Mellékhatások és kockázatok

Az ECT biztonságos eljárás, azonban előfordulhatnak mellékhatásai.

A kezelés után a beteg tapasztalhat enyhe zavartságot, mely általában néhány óra alatt elmúlik. Egyes betegek ez idő alatt nem tudják, hogy hol vannak, és hogy miért vannak ott.

Esetenként jelentkezhetnek memóriazavarok – néhány beteg a kezelés után nem tud felidézni az ECT előtti eseményeket. Általában napokkal, hónapokkal a kezelés előtti esemény merül feledésbe. Ezt a jelenséget retrográd amnéziának nevezik.

Fentieken túl előfordulhat, hogy a kezelés után hányingert, izomfájdalmakat, vagy ízületi fájdalmakat érez a beteg, ám ezek gyógyszerekkel megszüntethetők.

Az elektrokonvulzív terápia eredményei

A betegek jelentős része 6 kezelés után javulást tapasztal a tüneteit tekintve. A tünetmentesség elérése azonban csak több kezeléssel érhető el. Klinikai szempontból az ECT egy rendkívül hatékony biológiai terápia. A kutatások szerint a súlyos depressziós betegek 70-80%-ánál gyors és szignifikáns javulást hoz. Megbízhatósági és biztonsági profilja a modern anesztéziának köszönhetően hasonló egy rutin sebészeti beavatkozáséhoz. Nem „agymosás”, hanem egy jól célzott neurobiológiai intervenció.