Mi az a vagus ideg?

A vagus ideg (bolygóideg) a leghosszabb agyideg, a paraszimpatikus idegrendszer kulcsszereplője. Az agytörzsből indulva a belső szervekhez (szív, gyomor, belek) fut. Felelős a „pihenés és emésztés” állapotáért, csökkenti a pulzust, javítja az emésztést és segít a stresszoldásban. A vagus ideg a paraszimpatikus idegrendszer legmeghatározóbb irányítója. A nyakat, a mell- és hasüreget idegzi be, szerepe kiterjed a szív- és érrendszer működésére, az emésztésre, a hormonelválasztásra és a pszichére. Lényegében a jólléted, immunitásod, kiegyensúlyozottságod, alvásod, belgyógyászati állapotod, terhelhetőséged, gyógyulási minőséged meghatározója.

Kapocs a test és az elme között: Közvetlen összeköttetést teremt az agy és a zsigeri szervek között, ezáltal nagy hatással van az emésztésre, a szívritmusra és az immunrendszerre. Pszichológiailag azért fontos, mert szerepe egyre inkább egyértelmű a szorongásos zavarokban. Azt gondolhatnánk, hogy a szélsőséges szorongás hátterében a szervezet túlságosan érzékeny válaszkészsége áll, azonban egyre inkább kirajzolódik, hogy sokkal fontosabb a reguláció felborulása. Tehát nem csupán arról van szó, hogy a szorongóbb emberek érzékenyebben reagálnak a külvilág ingereire, hanem arról, hogy sokkal lassabban nyugszanak meg. Ezt a lecsillapodást vezérli a vagus ideg.

Szerepe a stresszkezelésben: Amikor aktiválódik, segít lecsillapítani a szervezetet a harc vagy menekülés (szimpatikus) reakció után. Serkentése csökkentheti a szorongást.

Az utóbbi időben a vagus ideg stimulálása és a ráépülő terápia elképesztő áttöréseket hozott olyan krónikus betegségek kezelésében, mint a Crohn-, az IBS-, a Hashimoto-betegség, és ide sorolhatjuk a menstruációs zavarokat, szorongást, depressziót, pajzsmirigyproblémákat, fejfájást és a prementsruációs szindrómát.

Miről is van szó?

A szimpatikus és paraszimpatikus rendszered tart életben: az egyik azért felel, hogy tudj reagálni dolgokra, a másik azért, hogy le tudj pihenni, gyógyulni és regenerálódni. Alapvetően nincsen gond a stresszorokkal, bizonyos helyzetekben kifejezetten szükségesek, így a stresszreakció is a természetes válaszok közé tartozik. A probléma a tartósan, több héten vagy azon túl fennálló stresszben rejlik, ezek érzelmi és testi hatását és fázisait Porges írta le:

1. Flow állapotban megfelelően működik a szimpatikus-paraszimpatikus rendszer összhangja. A vagus ideg elülső része szabályozza a rekeszizom feletti területeket, tompítja az állandó készenléti állapotot, de nem nyomja el az optimális mértékű készenlétet. Az ember ilyenkor biztonságban érzi magát, társas kötődésre képes, kíváncsi, nyitott, nyugodt.

2. Káosz állapotban (üss vagy fuss helyzet) a szimpatikus idegrendszer lép működésbe, növekszik a véráramlás a szívhez és az izmokhoz, a többi funkciót a stressz idejére leállítja. Kontrollvesztettnek, zavartnak, túlterheltnek érzi magát az ember, a világot pedig veszélyes, ijesztő helynek érzékeli.

3. Lefagyott állapotban a paraszimpatikus idegrendszer hátulsó része szabályozza a rekeszizom alatti részt, gyomorgörcs, alhasi fájdalmak, hasmenés jellemző. Lefagy, megszakad a test tudatos érzékelése. Sötéten, ködösen, egyedül, reményvesztetten, cselekvés- és kötődésképtelennek érzi magát az ember, a világot üresnek, hidegnek, élhetetlennek érzékeli.

Így hat a stressz ránk hosszú távon:

Az emésztésre

Leszabályozódik a bélmozgás, a gyomorsav-termelődés, a bélnyálkahártya-regeneráció, a felszívódás hatékonysága romlik, a belek vérellátása csökken. Hosszú távon ez immungyengülést, hasi panaszokat, fehérjehiányos állapotokat, refluxot, IBS-t és ételintoleranciákat okozhat.

Az agyadra

Fokozott koncentráció, hatalmas energia-igénybevétel. Hosszú távon kimerültség, álmatlanság, alvás- és koncentrációs zavarok, ingerlékenység, pánik, depresszió, szorongás.

Az immunrendszerre

Csökkennek az immunfunkciók és az immunsejtek termelése. Hosszú távon autoimmunitás, betegségekre való fogékonyság, lassan gyógyuló sebek, hegek jellemzőek.

A keringési rendszerre

Romlik a szívritmus, emelkedik a vérnyomás és a légzésszám, serken a vér szállítása a vázizmokhoz a belső szervek kárára. Hosszú tváon szívritmuszavarok, magas vérnyomás, légzési zavarok, terhelhetetlenség jelentkezhet.

A vázizmokra

Feszülő kötőszövet, csökkenő mozgásterjedelem léphet fel, kemény hasfal, hideg végtagok, tartós mozgásszervi fájdalmak kezdődhetnek.

A vagus ideg terápiánál a bőrhöz felszínesen közel futó területek stimulálásával nyugalmi jelek küldhetők a testnek, ami a stresszállapot fentebb leírt tüneteinek csökkenésével jár. Pozitív hatásait hamar megtapasztalhatja az ember, hosszú távon (3–6 hónap) való alkalmazása pedig a tünetek enyhítésében vagy megszüntetésében segít, de természetesen ebben az egyén állapotától függően eltérések lehetnek.

A mély, lassú légzés során a has és a rekeszizom is a teljes tartományban tágul és húzódik össze, stimulálja a bolygóideget,(aktiválja a psoas izmot), ami aktiválja a paraszimpatikus idegrendszert. Ez segít csökkenteni a stresszhormonok szintjét, lelassítja a szívverést és elősegíti a relaxációt.