A pszichológiai teszteket széleskörűen alkalmazzák, de tényleg olyan hasznosak, vagy csak egy olyan gépezet eszközei, amelyek könnyen ellenünk fordulhatnak?
A pszichológia tesztek sok faját tanítják az egyetemen, és ezek hasznos eszköznek bizonyulnak különféle emberi tulajdonságok mérésére. Némelyik egyenesen bevilágít az emberi természet rejtett zugaiba is, mint pl. a „kontroll helye” vagy a „mezőfüggés-mezőfüggetlenség” tesztek. Fontos különbséget tenni a kutatásban és a klinikumban használatos tesztek között. Előbbiek az emberi elme vagy csoportok működését vizsgálja, azaz tisztán tudományos célokat szolgálnak, utóbbiakkal viszont emberek sorsáról döntenek. Persze van átfedés a két csoport között, hiszen egy tesztet lehet kutatásra is és kriminalisztikai kérdések eldöntésére is használni.
Egy régebbi kutatás nem titkolt célja az volt, hogy eldöntse, hogy az orvosnak felvételizők alkalmasságát. Vizsgálta az orvosegyetemre felvételizőket, s elemezte, hogy a teszteredmények mennyire jelzik előre az egyetem sikeres elvégzését és a jövőben a teszteredmények alapján a pszichológiailag alkalmatlanok felvételét eleve utasítsák el (Benson, 1994). Önmagában meredeknek tűnt, hogy fiatal emberek sorsáról tesztek alapján döntsenek, hisz pár éve alatt nagyon sokat változhatunk, ráadásul a kutatást vezető pszichológus azt nem kutatta, hogy milyen személyiség tesz alkalmassá valakit az orvosi pályára. Orvos a patológus is, a sebész, a bőrgyógyász, és sokan az egyetem után kutatók vagy orvoslátogatók lesznek. Nehéz lenne tehát az „ideális orvos” pszichológiai profilját felrajzolni. De még ha lenne is egy kívánatos pszichológiai profil, volna-e jogunk ennek nevében szelektálni? A börtönökben túlreprezentáltak a Klinefelter szindrómában (XYY kromoszóma rendellenesség) szenvedők. Ők 50%-kal valószínűbben lesznek életük során bűnelkövetők (Stochholm és mtsi., 2012). Most akkor csukjunk le minden Klinefelter szindrómást jó előre?
Azonban, ismerve az orvosegyetem nagy tanulmányi terheit, a kutatásvezető pszichológussal összhangban gondolhatnák azt, hogy legalább az alacsony IQ-jú fiatalokat el lehetne tanácsolni, hiszen úgysem fogják bírni a tanulást. A kutatásban az Eysenck Intelligencia tesztet használták. A teszt alapján a felvettek 6.5% értelmi fogyatékos volt, míg a népességen ez az arány 2%. Lehet, hogy az értelmi fogyatékosok különös vonzalmat éreznek az orvosi hivatás iránt? A felvettek további 25%-a átlagnál alacsonyabb intelligenciájú volt. Akkoriban még nagyon nehéz volt az orvosira bejutni, hogy sikerülhetett hát a rossz képességűeknek megugrani ezt a szintet? Azért ez kérdéseket vet fel. Több IQ tesztünk is van, pl. a Wechsler vagy a Raven, de a három teszttel mért IQ egyazon személy esetén alig mutat valami összefüggést. Ahány teszt, annyiféle IQ van?
Vekerdy Ida kutató 115 vezető állású elméleti szakemberrel felvette mind az Eysenck, mind a Wechsler IQ tesztet. Az Eysenck alapján a magas pozícióba eljutott szakemberek 17%-a értelmi fogyatékosnak bizonyult, míg a Wechsler szerint ugyanezek átlagos, átlagfeletti, sőt kiemelkedő intelligenciájúnak minősültek (Vekerdy, 1975). A felvételizőkkel egy sor egyéb tesztet is felvettek, de a kutatások szerint ezek alapján sem lehetett megjósolni, ki tudja elvégezni majd az egyetemet. Ez a kafkai projekt szerencsére végül a kukában kötött ki, de a tesztek mindenhatóságába vetett hit továbbra is él.
Irodalom:
- Areh, I; Verkampt, F; Allan, A: Critical review of the use of the Rorschach in European courts Psychiatry, Psychology and Law 2021 1-23
- Bereczkei T.: Szondi és a modern biológia. In: Szondi Lipót. Szerk. Gyöngyösiné Kiss Enikő, Magyar Panteon, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, 158-166.
- Cox, CM: The early mental traits of three hundred geniuses (Genetic studies of genius, vol. 2.), Stanford Univ Press, 1926.
- Dr. Benson K: Orvosegyetemre akaron menni. Egészségünkért Alapítvány-MP&T, 1994.
- Duckworth, A:. Grit: The power of passion and perseverance, Vermilion,2016.
- Hunsley, J; Lee, CM; Wood, JM; Taylor, W: Controversial and Questionable assessment techniques.In: Lilienfeld, SO; Lynn, SJ; Lohr, JM: Science and pseudoscience in clinical psychology.The Guilford Press, 2015. pp:42-82.
- Lykken DT, Bouchard TJ Jr, McGue M, Tellegen A. Heritability of interests: a twin study. J Appl Psychol. 1993 Aug;78(4):649-61.
- Omata Waichiro; Tsuzuki Toshio: Berufswahl bei Epileptikern und Schizophrenen: über die Beitraege der schicksalsanalytischen Berufswahltheorie Szondis zur phenomenologisch-anthropologischen Psychopathologie. Szondiana, 1982 – 1
- Rushton JP, Bons TA. Mate choice and friendship in twins: evidence for genetic similarity. Psychol Sci. 2005 Jul;16(7):555-9.
- Stochholm K, Bojesen A, Jensen AS, Juul S, Gravholt CH. Criminality in men with Klinefelter’s syndrome and XYY syndrome: a cohort study. BMJ Open. 2012;2:e000650.
- Szendi G: A Szondi teszt, mint lateralizált pszichikus funkciók neuropszichológiai modellje. Végeken, 1993a, 4(4): 20-25.
- Szendi G: Pánik és paroxizmus. ELTE BTK, Pszich, 1993b.
- Vekerdy I:Az Eysenck-féle intelligencia vizsgálat adaptációja és hazai standard értékei. Szakdolgozat, ELTE BTK Pszich. szak, l975
- Wood, JM; Nezworski, MT; Lilienfeld, SO; Garb, HN: What’s Wrong With The Rorschach? Science Confronts the Controversial Inkblot Test. Wiley, Mar 13, 2003.
