Mi történik egy párterápián az első ülésen?
A szóbeli és a testnyelvi közlés
- A történet és az azt kísérő lényegi információk
- A feszültségek elfedhetik a pár kötődésének erejét
- Mi a pár legmélyebb vágya, törekvése
- Puzzle
Minimum két szinten zajlik a probléma előadása.
Az első: a történet, az elbeszélt tartalom hordozza azt az információt, amit a pár közölni akar.
A második: a nem verbális jelek pedig (ahogyan előadják, ahogyan az egyik, vagy a másik dominálja a beszélgetést, ahogyan a testnyelvi jelekkel, mimikával, a hangszínük változásával, szemmozgással, gesztikulációval, testtartással, a légvételeik ütemével kifejezik a mélyebb érzéseiket), még több információt hordoznak számomra arról, hogy hogyan viszonyulnak egymáshoz és a helyzetükhöz.
A nem verbális jeleket túlnyomórészt öntudatlanul bocsájtjuk ki, szinte lehetetlen teljes mértékben szabályozni ezeket.
Egy francia közmondás szerint nincs szívünknek olyan titka, amit viselkedésünk el ne árulna. Viszont tanulással és odafigyeléssel meg lehet tanulni olvasni ezeket a testnyelvi jeleket.
Többnyire sikerül megláttatni a párral az indulataik által eltorzított, vagy akár teljesen el is fedett valódi szándékaikat. A megsérült önérzet ugyanis gyakran mást mondat az érintettel, mint amit valójában hosszú távon elérni szeretne.
A szoros, tartós párkapcsolatban a felek elég jól megismerik egymás nem verbális jeleit, testnyelvi közléseit.
A nők általában jobbak ezen testnyelvi jelek „olvasásában”, így anélkül akár, hogy ezt tudatosítanák magukban, pillanatok alatt észlelik a párjukon a legkisebb olyan apróságot is, ami eltér az addig megszokottól.
A lényeg ezen van: a változáson. A változás az, ami figyelmet érdemel.
Ha csak egyetlen tulajdonság vagy viselkedés változik, az sem szokott észrevétlen maradni, de ahogy egyre több a változás, gyanússá válik a másik. A gyanú pedig még jobban ráirányítja a figyelmet a máshogy viselkedő félre, hiszen tesztelni kell, hogy tényleg megalapozott-e, jogos-e a kétkedés, alátámasztják-e azt újabb jelek, vagy sem.
Önmagában egy-egy ilyen apró változás aligha jelent valamit, de egy egész csokor ezekből már értelmes egésszé állhat össze.
Ilyen változások lehetnek például, hogy:
- az öltözködési szokásokban valami megváltozik, pl. a másik nadrágon kívül kezdi magán hordani a pólót, holott azelőtt mindig begyűrve viselte,
- vagy még szótlanabb, mogorvább és gondterheltebb, mint szokott, vagy épp ellenkezőleg,
- sokkal felhangoltabb, sokkal többet beszél, mint szokott,
- vagy új és más dolgok iránt kezd el érdeklődni, mint addig
- vagy lelkesedni kezd olyasmiért, ami korábban nem érdekelte.
A bizonytalanság és kételkedés időszaka nagyon megterhelő, mindig el is hangzik a története.
Elmondják, próbálom kihallani, meghallani, hogy mit szeretnének tőlem, meg egymástól, mi lehet a valódi szándékuk.
Döntőbírót keresnek bennem? A maguk igazát keresik, külső támogatást az önigazoláshoz, megerősítést?
A legfontosabb az én számomra, hogy sikerüljön jól megítélnem az egymáshoz való kötődésük mélységét, erejét. Jó prognózist jelent az együtt maradáshoz, ha a sértettség, megbántottság mögött szoros egymáshoztartozás-érzést fedezek fel bennük.
Így az első néhány alkalom a párral leginkább egy bonyolult puzzle kirakásához hasonlítható és ahogyan a történetben haladunk, egyre differenciálódik a kép.
Folyamatosan hipotéziseket állítok fel arról, hogy mi a valódi törekvésük, mit akarnak önmagukkal kezdeni és mit szeretnének egymástól. Ezek a feltevéseim menet közben vagy megerősítést nyernek, vagy el kell vetni őket, mert mégsem illeszkedtek az újabb részletek fényében az egészhez.
A legtipikusabb kapcsolati válság: a harmadik fölbukkanása, amikor a férjnek lesz egy külső kapcsolata egy többnyire fiatalabb nővel.
- A férfi számára döntési krízis
- A két érintett nő számára kiszolgáltatott helyzet
- A feleség vonzereje kíméletlenül csökken
- A férfié nem csökken, emelkedik
Két példán keresztül illusztrálom a destruktív és a konstruktív kommunikáció jellegzetességeit.
(A történeteken úgy változtattam, hogy a szereplők ne legyenek fölismerhetőek, de a kapcsolatok dinamikája kirajzolódjék.)
A negatív példa, ahol a felek között nem volt nyílt a kommunikáció, destruktív sérelmi „politikát” folytattak.
Ádám és Éva története, a jellemző részletek:
Munkahelyen szövődött szerelem, Ádám vállalati felső vezető, háromgyerekes családapa és férj, Éva gyönyörű, szingli fiatal hölgy. Megbeszélik, hogy bele sem szabad kezdeni a kapcsolatba, nincs értelme, bár kölcsönös és erős a vonzalom.
Mégis egy két éven át tartó kapcsolat lesz belőle.
Ádám már elköltözött a családtól akkor, amikor hozzám jön.
Olyan félreértés-tömeg van közöttük, amit csak nagyon lassan és nehezen lehet kibogozni. Nem beszélnek egymással nyíltan arról, hogy melyikük mit szeretne egyáltalán az életével és a másikkal kezdeni. Elég hamar világossá válik a számomra, hogy önmaguk előtt sem vallják be a valós céljaikat.
Jó ideig csak Ádám jön. Lassan megérti, hogy Éva esküvőt akar, majd gyereket szülni tőle. Minthogy semmi ilyesmiről nincs szó közöttük, ez lehet egy mélyebb oka Éva örökös dühének és sértettségének.
Ádám eleinte csak nekem meri megfogalmazni, hogy szabadságot akar, menekülni a családi kötöttségektől, miközben megsemmisítő a lelkiismeret-furdalása. Mindig is „túl jó” fiú volt, most már a saját kedvteléseinek is szeretne élni. Ádám felesége várja, hogy Ádám majd meggondolja magát és idővel hazamegy. A gyerekek a kora serdülőkor körül meg vannak „ütve”, ki-ki a maga módján balhés.
Ádám és Éva között heves szerelmi együttlétek és még hevesebb, kifejezetten ádáz veszekedések váltogatják egymást. Lényegében ebből áll a kapcsolatuk. Kölcsönösen kritizálják, pocskondiázzák egymást, mindketten a másiktól várják el a változást, mindketten meg vannak győződve a maguk igazáról.
Ádám kifejezett kérésére egy idő múlva Éva is bevonható a beszélgetéseinkbe. Külön is, együtt is beszélgetünk. Átmenetileg úgy tűnik, hogy Éva is megérti, hogy világossá kell tennie Ádám számára, hogy mit vár a kapcsolattól, de a nyomás, amit az idő múlása okoz, a frusztráció, amit átél, újra és újra közönséges verbális bántalmazóvá teszi. Ádám nem szeretné elveszíteni Évát, de egy idő múlva bevallja önmagának, hogy nem képes újra a családalapításnál kezdeni az életét,.
Végül elválnak az útjaik, Ádám hazaköltözik, a gyerekei megnyugszanak, ő pedig megvalósítja azokat a terveit, amelyekre korábban nem jutott energiája.
Mindketten huzamos ideig mást mondtak és mutattak egymásnak és mást éreztek, mint ahogyan a valódi szándékuk volt.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni, annyira fontos: hogy az érzések, a szavak és a cselekedetek összhangban legyenek egymással.
Gyakran tapasztalom, hogy ma a szingli lányok nem merik nyíltan felvállalni, hogy nekik is ugyanaz az életcéljuk, mint nagyanyáinknak volt: esküvő, gyerek, családi ház, kutya. A biztonságos révbe érés.
Ebben a példában nem csak a zavaros és destruktív kommunikáció volt felelős a kapcsolat zsákutcába jutásáért, hanem az is, hogy Ádám és Éva teljesen eltérő életciklusban voltak. Míg Ádám már túl a fészekrakás gondjain és örömein, már a saját önmegvalósítását kereste, addig Éva még csak most indította volna be a családalapítási programot.
Hogy érthetőbb legyen a résztvevők problémáinak összetettsége, álljanak itt vázlatosan azok a lényegesebb szempontok, amelyek miatt valódi krízis helyzetek alakulnak ki a háromszög helyzetekből.
A férj stressz állapotának összetevői
- Döntési krízis: maradjon-e vagy menjen
- Nincs ideális megoldás
- Az új kapcsolat átértékeli a meglévőt
- Érvényes érvek és ellenérvek mindkét irányba
- Belső küzdelem: vágyak és lehetőségek
- Felelősségérzet, bűntudat
- A helyzet felvállalása a gyerekek előtt
- Eltérő minőségű kötődések vetélkedése
- Az ő döntésén múlik, hogy kik lesznek a „vesztesek”.
- Időben elhúzódó válság (2-3 év)
A feleség stressz állapotának összetevői
- Kiszolgáltatottság-, és elutasítottság-érzés
- Beszűkültebb tudatállapot
- A korábbi, apróbb sérelmek felerősödnek
- A feszültségtűrő képesség csökkenése
- Irigység és alulmaradás a vetélytárssal szemben
- A bizalom megrendülése
- Többszörös, elementáris veszteség élmény
- A férj őszintétlensége, csúsztatásai
- A „megcsalt feleség” állapot lecsúszás a társadalmi ranglétrán
- Az egész házasság kudarca
- Időben elhúzódó válság (2-3 év)
Mindkét fél esetében érvényes az, hogy a krízis előtt, korábban is fennálló, egyenként nem túl súlyos frusztrációk, bántások, nemtörődömség, csalódottság, elutasítottság, magára maradottság érzései, ha soha nem lettek tisztázva, feloldva, a válság idején nagyon nagy hangsúlyt kapnak és a válság alkalmat ad ezeknek a negatív érzéseknek az indulatos kifejezésére.
Nem szorul magyarázatra, hogy ez nem szokott javítani az amúgy is nehéz helyzeten.
