A Barbie sikere évtizedek óta töretlen, a mai napig előkelő helyen áll a kedvenc játékok toplistáján. Népszerűségén azonban mégis csorbát ejtenek az ellene felhozott vádak, melyek szerint irreális elképzeléseket fogalmaz meg a női testről, s ezzel gúzsba köti gyermekeink egészséges fejlődését. A szexualitás előtérbe helyezéséért és az anorexiáért éppúgy felelősségre vonják, mint a plasztikai sebészet térhódításáért – bár ha a Barbie által képviselt karcsúságot szeretnénk elérni, az csak egyetlen módon lehetséges: anorexiás önéheztetés és plasztikai műtétek kombinációjával. Tulajdonképpen még így sem, hiszen az álomnő nyaka olyan hosszú, hogy a valóságban képtelen lenne tartani a fejét, a csuklója annyira vékony, hogy nem tudja a kezét használni, a lába pedig olyan pici, hogy menni sem tudna. Valljuk be, sokkal jobban hasonlít egy rajzfilmfigurára, mint egy valódi nőre.

Hatalmas és egyre növekvő irodalom áll rendelkezésünkre, mely rámutat, hogy ezek a játékok negatív hatással vannak a fejlődő gyerekekre, rombolhatják a kislányok testképét, ez pedig hozzájárul az evészavar kockázatának növekedéséhez. Könnyen bűnbakká tettük a „plasztik cicát”. Eric Cooley és munkacsoportja azonban igazolta, hogy a fiatal lányok testképét minden másnál jobban befolyásolja az anya attitűdje, viselkedése és a lánya alakjával, étkezési szokásaival kapcsolatos negatív visszajelzése. Természetesen nem egyedül az anya felelős mindenért, hiszen a szülő és gyermeke nem egy bezárt világban él – ugyanígy a passzív Barbie baba sem veheti át az irányítást gyermekünk lelki fejlődése felett. A szomorú tény viszont az, hogy az evészavarral küzdő lányok sok esetben már 4 és 6 éves koruk körül elkezdenek aggódni a súlyuk miatt.

A következő vádpont a baba ellen: azt közvetíti a fiatal lányoknak, hogy minden jó az életben csak a hibátlan külső ellenében jár. Más, nem múlandó emberi értékek (így a barátság, a szeretet) a vonzó megjelenés mögött kullognak. A fő, hogy tökéletes legyél, akkor megszerzed a szuper pasit, a tökéletes házat és a boldogságot. Ne feledjük azonban, hogy a szépség nem csupán a műanyag világban, hanem a klasszikus meseirodalomban is megjelenik. A történetek fiatal és gyönyörű főszereplői megtalálják az igaz szerelmet, míg a gonosz és csúnya boszorka elnyeri méltó büntetését.

Számos kutatás kimutatta, hogy az előnyös külső szociális előny lehet, de nem biztosítéka a szakmai és emberi sikereknek. Gyermekkorban a szép tanulókat intelligensebbnek gondolják, így teljesíteniük is többet kell. Később azonban egy szép nőt számos munkahelyen inkább mutogatni való vagyontárgyként, mint jó munkaerőként kezelnek – sőt, ha hibát követ el, azt nemritkán az erőfeszítés hiányának tulajdonítják.

Egyes szerzők szerint Barbie azt jelképezi, hogy a nőknek igenis van választásuk. Sokféle szerepet megtestesít: üzletasszony, orvos, űrhajós, jógaoktató, építész, pilóta, balerina, rocksztár, tűzoltó, Nascar-versenyző vagy éppen katona… Jill P. Weber klinikai szakpszichológus szerint a Barbie babával való játék közben a gyermek belehelyezkedhet az általa konstruált női szerepek bármelyikébe, ami azt jelenti, hogy azzá válhat, ami csak lenni szeretne.