A meditáció és az éberség egyes esetekben szorongáshoz, és más káros hatásokhoz vezethet: Tanulmány.
Egy új tanulmány szerint a meditációnak és az éberségnek, amelyet széles körben stresszcsökkentő technikának tekintenek, szintén lehetnek olyan káros hatásai, úgy mint a szorongás, a depresszió, és sokkal ritkábban, akár az öngyilkosság is.
A tanulmány nem régen jelent meg az Acta Psychiatrica Scandinavica folyóiratban, és arra a következtetésre jutott, hogy a meditáció nemkívánatos eseményeinek általános előfordulása 8,3 százalék volt. Miután elvégezték az 1975 és 2019 között publikált 83 tanulmány metaanalízisét, összesen 6 703 résztvevővel, a kutatók azt találták, hogy ebből a 83 vizsgálatból 55 tartalmazott legalább egy, meditációval kapcsolatos káros hatást. A meditáció leggyakoribb káros hatásai, amelyeket a kutatók találtak: a szorongás, amelyet a vizsgálatok 33 százaléka jelentett, depresszió 27 százalékban és kognitív rendellenességek 25 százalékban. A gyomor-bélrendszeri problémákat és az öngyilkosság elkövetését a szerzők által áttekintett tanulmányok 11 százalékában találtak.
“A legtöbb ember számára [a meditáció] jól működik, de ez kétségtelenül túlzó hipotézis. Az emberek a szorongás fokozódásától a pánikrohamokig bármit megtapasztaltak” – mondta Dr. Miguel Farias, az Agy, Hiedelem és Viselkedés kutatás vezetője az angliai Coventry Egyetemen, aki a tanulmány vezető szerzője – mondta a New Scientistnek. Azt is hozzátette, hogy a 8,3 százalékos érték alábecsült lehet, mert sok tanulmány vagy csak súlyos negatív hatásokat rögzített, vagy egyáltalán nem rögzített káros hatásokat.
A The Swaddle kapcsán:
A tanulmány megkérdőjelezi azon reményeinket, hogy a meditáció jobb emberré tesz bennünket
A kutatók megjegyezték, hogy nem tudtak meggyőződni arról, hogy a mentális megbetegedéses kórtörténettel rendelkező személyek kiszolgáltatottabbak-e ezeknek a káros hatásoknak. De a metaanalízis során azt tapasztalták, hogy azok az emberek, akiknek a kórelőzményében nem voltak mentális egészségügyi rendellenességek, megtapasztalták a meditáció káros hatásait – akár a meditációs gyakorlatuk során, akár azt követően. Katie Sparks, okleveles pszichológus és a Brit Pszichológiai Társaság egyik tagja, – aki nem vett részt a vizsgálatban -, kétségeit fejezte ki amiatt, hogy a káros hatások esetleg elve azon résztvevőknek tulajdoníthatók, akik nem diagnosztizált szorongás vagy depresszió miatt próbálták ki a meditációt. Hozzátette, hogy néha, amikor az emberek megpróbálják “gondolataikat megfigyelni”, az elme “fellázad” – “Ez olyan, mint egy reakció az elme irányításának kísérletére, amely szorongásos vagy depresszióós epizódot eredményezett”, mondta. Ugyanakkor szerinte ahelyett, hogy teljesen elmenne a kedvünk a meditáció kipróbálásától, kipróbálhatunk vezetett meditációs foglalkozásokat.
Egy 2019-ben 1232 emberen végzett tanulmány megállapította, hogy a résztvevők több mint 25 százaléka olyan „különösen kellemetlen” érzelmekről számolt be, mint „szorongás, félelem, torz érzelmek vagy gondolatok”, amelyekről úgy vélték, hogy „meditációs gyakorlatuk okozhatja”. Annak ellenére, hogy a meglévő kutatások azt sugallják, hogy az éberségen alapuló kognitív terápia segíthet az alvászavarok kezelésében, a stressz-tünetek csökkentésében, sőt a függőség csökkentésében, a szakértők aggódnak a témával kapcsolatos szigorú bizonyítékok; továbbá a meditáció kellő definíciójának hiánya miatt.
A publikált vizsgálat az Amerikai Pszichiátriai Szövetség 1977-es ajánlását idézi, amely kimondta, hogy: „a kutatásokat jól kontrollált tanulmányok formájában kell elvégezni a meditatív technikák lehetséges specifikus hasznosságának, indikációinak, ellenjavallatainak és veszélyeinek értékelésére.” A 2020-as vizsgálatban ugyanakkor a kutatók megjegyzik, hogy évtizedekbe tellett annak felismerése, hogy „lehet, hogy a meditációs gyakorlatok klinikai előnyeinek vizsgálatakor, a kutatók elfogultak voltak a lehetséges negatív hatásokkal kapcsolatban és ezeket nem jegyezték le.
Forrás: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/acps.13225
