Áldás vagy átok a közösségi média? Erről megoszlanak a vélemények, ám egy 2019-ben megjelent tudományos közlemény szerint inkább az utóbbi. A Lancetben közzétett kutatás készítői csaknem tízezer gyermeket kérdezted meg a témában.
Az nem új megállapítás, hogy a közösségi médiában való jelenlét összefüggésbe hozható például a depresszió előfordulásával, a kutatásban megjelent adatok alapján azonban az összefüggés ennél jóval bonyolultabb.
A Lancet című tekintélyes orvosi szaklap gyermekek és serdülők egészségével foglalkozó aloldala, a The Lancet Child & Adolescent Health 2019-ben számolt be arról a vizsgálatról, melyben közel tízezer, 13 és 16 év közötti gyerek esetében térképezték fel a közösségimédia-használati szokásokat és ezek egészségi vonatkozásait. Ebből az világlott ki, hogy a gyerekek mentális egészségére veszélyt jelentenek a közösségi oldalak, különösen a lányok esetében, akiknél nagyobb az esély, hogy ezeken a platformokon zaklatás áldozatává válnak. Ezen túlmenően a közösségi médiában való állandó jelenlét alvászavarokat is okozhat és csökkenti a fizikai aktivitást.
„Eredményeink azt mutatják, hogy a közösségi média nem önmagában ártalmas a gyerekek és kamaszok számára, hanem azáltal, hogy gátját képezi azoknak az egyéb mindennapos aktivitásoknak, melyek pozitív hatással lennének mentális egészségükre, például az alvásra és a testmozgásra. Ugyanakkor a közösségi oldalakon való állandó jelenlét fokozza annak esélyét is, hogy a gyerekek káros tartalmakkal szembesülnek, melyek közül kiemelendő a virtuális térben elszenvedett zaklatás, a cyber-bullying is” – hangsúlyozza a vizsgálat egyik szerzője, Russell Viner.
Ami nagyon egyszerűen megfogalmazva, más szavakkal azt jelenti, hogy nem önmagukban a közösségi oldalak hibáztathatók gyermekeink mentális problémáiért, hanem túlnyomórészt az, hogy eltávolítják őket olyan dolgoktól, melyekre nagyon is szükségük lenne mentális egészségünk fenntartása érdekében, amilyen például az elegendő, pihentető alvás vagy a frissítő, erősítő testmozgás, a szabadban való játék. Ehhez járul még a cyber-bullying, vagyis egy olyan ártalom, ami csak és kizárólag akkor érvényesül, amikor a gyerekeink a virtuális térben mozognak.
Különbségek a lányok és a fiúk között
Az egyértelműen kiderült már a korábbi kutatásokból is, hogy a közösségi média kedvezőtlen mentális hatásaival szemben sem a lányok, sem a fiúk nem érezhetik biztonságban magukat, hiszen a közösségi médiában való gyakori jelenlét mindkét nemnél nagyobb pszichológiai stresszállapotot eredményez. A hatás azonban a lányoknál erősebb: ők azok, akik gyakrabban felnéznek a közösségi oldalakra, csak hogy gyorsan lecsekkolják, mi a helyzet, és állandóan képben legyenek, éppen ezért pszichológiai ártalmak és jobban sújtják őket. Ezek az ártalmak az esetek több mint felében alvászavart vagy internetes zaklatást jelentenek, a mozgásszegény életmód kialakulása a lányoknál kevésbé játszik szerepet.
A közösségi média mentális egészségre gyakorolt hatásai számtalan vizsgálat tárgyát képezték már. Éppen a múlt hónapban jelentek meg kanadai kutatók adatai arra nézve, hogy éppen azoknál a kamaszoknál a legnagyobb a depressziós tünetek megjelenésének esélye, akik a legtöbb időt töltik a közösségi oldalakon. Az ok- okozati összefüggések feltárása azonban ennél persze jóval bonyolultabb, hiszen azon túl, hogy depresszióra hajlamosíthat az, ha valaki állandóan a közösségi oldalakon lóg, annak lehetősége is felvethető, hogy éppen a depresszióra hajlamosabbak választják a valós kapcsolatok helyett a közösségi oldalakon létesíthető virtuális társasági élet talmi világát. És persze figyelembe kell venni a most közzétett vizsgálat eredményeit is, melyek szerint a közösségi oldalak mentális állapotra gyakorolt káros hatása közvetett úton, az alvás megzavarásán, a fizikai aktivitás csökkenésén vagy az internetes zaklatásokon keresztül is érvényesülhet.
