A konfabuláció – az elme meseszövése, történetszövése
Mi az a konfabuláció?
A konfabuláció (latin: confabulari = beszélgetni, történetet mesélni) a pszichológiában azt a jelenséget jelöli, amikor valaki pontatlan, kitalált vagy torz emlékeket idéz fel úgy, hogy nem tudja, hogy azok nem valósak. Ez nem szándékos hazugság vagy megtévesztés, hanem a tudat önkéntelen próbálkozása az emlékek „kitöltésére” ott, ahol a valódi információk hiányoznak.
A konfabuláció tehát nem manipuláció vagy fantáziálás, hanem egy olyan kognitív működési zavar, amely során az elme saját belső logikája szerint helyettesítő emlékeket hoz létre.
Miért történik ez? – A konfabuláció okai
A jelenség többféle neurológiai és pszichés eredetű zavarhoz is kapcsolódik. Az agy főként az emlékezet sérülései, a prefrontális kéreg diszfunkciója vagy a tudat integrációs zavara esetén hajlamos „kitölteni a hézagokat”.
A konfabuláció megjelenhet:
-
Organikus agyi károsodások (pl. stroke, traumás agysérülés)
-
Alkohol okozta amnézia (pl. Korszakoff-szindróma)
-
Demenciák (pl. Alzheimer-kór)
-
Pszichotikus állapotok
-
Személyiségzavarok bizonyos formái esetén is
A konfabuláció típusai
-
Spontán konfabuláció – gyakran neurológiai károsodásoknál jelentkezik. A személy nemcsak kitalál emlékeket, hanem gyakran teljesen biztos is azok valóságosságában.
-
Provokált konfabuláció – akkor jelentkezik, amikor a személynek konkrét kérdésre kell válaszolnia, de nem emlékszik, és „kitölti” a hiányt egy valószínűsített válasszal.
Konfabuláció a személyiségzavaroknál
A konfabulációt leggyakrabban neurológiai kontextusban vizsgálják, de pszichodinamikai és klinikai szempontból is előfordulhat pszichológiai védekezésként, különösen bizonyos személyiségzavarokban.
🔹 Paranoid személyiségzavar
-
Jellemző lehet a valóság torzítása, de ritkán beszélhetünk klasszikus konfabulációról.
-
Gyakori azonban a téves következtetés és projekció, amelyek néha hasonlítanak rá.
🔹 Borderline személyiségzavar (BPD)
-
Az instabil énkép és érzelemszabályozás miatt a múlt eseményeinek megélése szubjektíve torzulhat.
-
Bár itt inkább emlékezeti szelektivitás vagy érzelmi színezetű torzítás jellemző, bizonyos esetekben kvázi-konfabuláció előfordulhat.
🔹 Nárcisztikus személyiségzavar (NPD)
-
A torz (hamis) énkép fenntartása érdekében gyakori a múlt „újraírása”, de ez inkább tudattalan védekezési mechanizmus, mintsem klasszikus konfabuláció.
-
Jellemző a realitás torzítása a grandiozitás fenntartásának érdekében.
🔹 Antiszociális személyiségzavar (ASPD)
-
Itt a manipulációs célú hazugság gyakori, de tudatos, így nem konfabuláció.
-
Az ilyen egyének rendszerint tisztában vannak az igazsággal, csak nem törődnek vele.
🔹 Diszociatív személyiségzavarok
-
Itt előfordulhat valódi konfabuláció, főként a diszociatív amnézia kompenzálására.
-
Az „eltűnt” emlékek helyére gyakran kerülnek be fiktív történetek, amelyekben a személy hisz is.
Megkülönböztetés más jelenségektől
| Jelenség | Szándékos? | A személy tudatában van a torzításnak? |
|---|---|---|
| Konfabuláció | Nem | Nem |
| Hazugság | Igen | Igen |
| Téves emlék (false memory) | Nem | Részben |
| Kivetítés / projekció | Nem | Nem |
Kezelés és terápia
A konfabuláció kezelése elsősorban az alapbetegség kezelésétől függ:
-
Neurológiai eredet esetén rehabilitáció, neuropszichológiai terápia
-
Pszichés zavarok esetén pszichoterápia, kognitív viselkedésterápia, ahol az emlékezet torzításait segítenek felismerni
-
Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is indokolt
Összegzés
A konfabuláció az emlékezet és az identitás mély működését tárja fel. Nem egyszerű “tévedés” vagy hazugság, hanem az agy egyfajta kreatív „önvédelme” az információhiány ellen. A személyiségzavarok esetében a konfabuláció határa összemosódhat más pszichológiai mechanizmusokkal, de fontos felismerni a mögöttes mintázatot.
