A marihuánát szokás könnyű drognak nevezni. Az elnevezés megtévesztő, mert jónéhány ember élete kisiklott már, vagy szerzett magának pár rossz évet a füvezéstől.
A kannabiszhasználat fő formája a “füvezés” a törvényi tiltások ellenére is terjed az egész világon. Egy több ezer éve ismert és használt szerről van szó, amelynek szorongás- és fájdalomcsökkentő, nyugtató, felhangoló és olykor hallucinációkat okozó hatása van a fogyasztóra. A marihuána legalizálását követelő mozgalmak rekreációs szernek tekintik, és teljes joggal érvelnek azzal, hogy miközben a szerintük ártalmatlan füvet – hazánkban- tűzzel-vassal üldözik, aközben a bort és a pálinkát hungarikumként ünneplik. Az egymillió alkoholista országában jogos volna az az elvárás, hogy törvényileg a drogok és az alkohol azonos megítélés alá essen. És akkor még nem szóltunk arról, hogy legalább olyan veszélyesek, a felírt nyugtatók, antidepresszánsok, s a mára egyre gyakrabban az adott problémára nem törzskönyvezett alkalmazott antipszichotikumok, amelyek gyógyhatása megkérdőjelezhető, ugyanakkor hosszú távon súlyosan egészségkárosítók. A legálisan mérgezett és önmérgezést folytató népesség világában abszurdnak tűnik ideológiai okokból kipécézni egy szert és azt tiltani és kriminalizálni.
A 1920-as évek Amerikájában vagy az 1980-as évek Szovjetuniójában hozott alkoholellenes törvények rendre dugába dőltek, sőt fokozták az alkoholizmus terjedését. A józan ész is azt diktálja, hogy szüntessék meg az élvezeti szereken belül az alaptalan diszkriminációt, mert ezzel vissza lehet szorítani a kábítószer kereskedelmet és annak tovagyűrűző következményeit. A hazánkban üldözötté vált tűcsere programok tapasztalatai is azt mutatják, hogy a tiltás nem veszi elejét a kábítószer használatnak, viszont a tű okozta fertőzések kivédése lehetővé teszi, hogy a szerhasználattal előbb-utóbb felhagyó személy a szerhasználatból fakadó következményes egészségkárosodást megússza. A piac legalizálása a szennyezett, hamisított szerek használatát is visszaszorítani.
Hosszasan lehetne filozofálni arról, hogy az élvezeti szerekhez nyúlás – legyen az az alkohol, a pszichiátriai gyógyszerek vagy a fű és egyéb kábítószerek- a kiábrándító, célt és motivációt adni képtelen világtól való elfordulást jelenti. A fogyasztói társadalomban a monoton, személytelen munka és az élet céltalansága miatt háttérbe szorultak a hagyományos értékek, s a helyüket sokaknál átvette az élet élvezetének maximalizálására irányuló életmód. Nyilván, ezen társadalmi szinten, ha akarna sem tudna a társadalmi elit segíteni, az értelmes élet megteremtése csak egyéni küzdelem eredménye lehet.
Amikor a hatalom tiltja és bünteti azt, amit a kannabisz felszabadításáért küzdő csoportok ártalmatlan élvezetnek állítanak be, nyilvánvaló, hogy az az üzenet hatástalan lesz, hogy a fű maga a sátán. A kriminalizálás hitelteleníti a hipokrita szólamokat, így a tájékozatlan fogyasztó – átesve a ló másik oldalára – maradéktalanul azonosul kannabisz-hívők mantrájával. Nyilván a füvezést is lehetne mértékkel, megfontoltan űzni, az egyéni lehetséges kockázatok ismeretében választani vagy elutasítani. A szószéki dörgedelmek és az elfogult fogyasztói vélemények közt vannak félúton a tudományos kutatási eredmények. Ezek ismeretében kevésbé tekinthetjük a kannabiszt ártalmatlan “könnyű” drognak.
A Kender-pszichózis
Már az 1900-as évek elejétől jelentek meg publikációk a marihuána által indukált pszichotikus állapotokról (Chopra és Smith, 1974), de a nyugati pszichiátria csak az 1960-as évek végétől kezdett foglalkozni a kérdéssel (Keeler, 1967). Kezdetben kisebb-nagyobb számú esetismertetések jelentek meg arról, hogy a marihuána használat tartós mániát, paranoid pszichózist, depressziót okozhat. Ekkoriban az volt az álláspont, hogy a marihuána nem képes funkcionális pszichopatológiát előidézni, hanem csak előidézheti azt az erre hajlamos egyéneknél. Az sem közömbös, hogy a mentális probléma esetleg soha nem is következett volna be. A 2000-es évekre már elég adat halmozódott fel, hogy két hipotézist lehetett megkülönböztetni a kannabiszhasználat és a pszichózis közötti kapcsolatról. A legerősebb hipotézis szerint az erős kannabiszhasználat “kannabisz pszichózist” okoz. Ez a hipotézis feltételezte, hogy a pszichózis nem lépne fel a kannabiszhasználat nélkül. Egy gyengébb hipotézis az volt, hogy a kannabiszhasználat az egyik tényező, amely a skizofréniát kiválthatja (Hall és Degenhardt, 2000).
Egy 2017-es összefoglaló szerint az újonnan kialakult pszichózisok esetében a különböző vizsgálatok 14-66%-osnak találták a megelőző kannabiszhasználatot. Ezek az eredmények alátámasztják azt a hipotézist, hogy a kannabisz fogyasztás szerepet játszhat a pszichózis kialakulásában. Németországban közel kétezer 14-24 év közötti személyt követtek nyomon 10 éven keresztül, és azt találták, hogy az alkalmi kannabiszhasználat 4 évvel később megnövelte a pszichózis kialakulásának a kockázatát. A kannabisz oki szerepét erősítette az is, hogy a vizsgálati eredmény értékelésekor kizárták a pszichózishajlamra utaló korai jeleket mutatókat. Természetesen nem zárható ki, hogy a pszichózisra hajlamosak gyakrabban fordulnak a marihuánához, mindenesetre a pszichózis jelentkezésének ideje a kannabisz használóknál 8 évvel korábra esik a kannabisszal nem élőkhöz hasonlítva (González-Ortega és mtsi., 2017). Több mint 50 ezer svéd sorköteles katona követése során megerősítődött, hogy a pszichózis kockázat a szerhasználat mértékével függ össze, s évek során a több mint 50-szer szívott fű esetén a pszichózis kockázat 6.7-szerese volt a nem füvezőkéhez képest (Zammit és mtsi., 2002).
Az adatok szerint a kannabisz kiváltotta pszichózis különbözik a nem kannabisz kiváltotta pszichózisoktól. A kannabisz pszichózissal kisebb funkcióromlás jár, viszont fiatalabb korban kezdődik és rosszabb a prognózisa (Sami és mtsi., 2018). Akik az első pszichotikus epizód után felhagytak a füvezéssel, általában maradéktalanul gyógyultak, de sokan folytatják a füvezést és visszaesnek. Az ártatlan füvezés könnyen vezethet a pszichiátria fogaskerekei közé, ami gyakran az élet végleges kisiklását eredményezheti.
Forrás: Amiről az orvos nem mindig beszél 2021. július
