A hasi komfort-, vagy diszkomfortérzet, akárcsak egy láthatatlan döntőbíró, hatással van az életünkre – és ez a folyamat oda-vissza igaz. Az utóbbi években gyakran “második agyként” aposztrofált bélrendszerünk állapota hatással van az érzéseinkre, a lelkiállapotunkra, így tulajdonképpen mindarra, amit magunkkal kapcsolatban érzékelünk. Az, hogy éppen jól, vagy rosszul érezzük magunkat „bélügyileg”, az életmenetünk, a pillanat megélésének képessége, a kitartásunk, a motiváltságunk és nyilvánvalóan az egészségünk szempontjából is fontos tényező.
Persze nincs új a nap alatt: a bélrendszer egészségéről már az ókorban tudták a kínai, indiai orvosoktól kezdve Hippokratészon keresztül Paracelsusig, hogy amennyiben ott felborul az egyensúly, annak az egész szervezet egészségromlása lehet a következménye. A legutóbbi évek kutatásai meg is erősítették ezt: a legkülönbözőbb pszichés problémák, idegrendszeri megbetegedések esetében is hatással van az állapotunkra a bélflóránk egészsége. Ebből következik, hogy az agynak nagy szüksége van egy egészséges bélrendszer támogatására.
A bélrendszer egészségi állapota meghatározza az egész életmenetünket, befolyásolhatja a döntéseinket, a problémamegoldó készségünket. Röviden: mindaz, amit habitusnak nevezünk, nagyban függ attól, hogy bélügyileg hogyan állunk.
Egy nagyon érdekes egérkísérlet során a fenti állításokat John Cryan ír tudós és csapata is vizsgálta. A kutatócsoport azt a kérdést tette fel, hogy vajon az egerek magatartása változhat-e a bélrendszerüket érő hatásokon keresztül. Ezért az egércsapatuk felét olyan baktériummal etették, amelyik arról ismert, hogy a bélben megtelepedve jó hatással van az agyra (ez volt a Lactobacillus Rhamnosus JB-1). Ezután az egereket belehelyezték egy vízzel teli edénybe. Az egerek nem érték el a lábukkal az edény alját, így úsztak körbe-körbe, mert nyilvánvalóan ki akartak jutni a szárazföldre. A kérdés az volt: mennyi ideig akar úszni egy egér, hogy a kívánságát (ti. földet érés) valóra váltsa? A „felturbózott” belű egerek tovább és lelkesebben úsztak, mint “depressziós” fajtatársaik, ezzel egyidejűleg a vérükben kevesebb stresszhormont lehetett kimutatni, valamint a memória- és tanulási teszteken is jobban teljesítettek, mint sorstársaik. De miért is olyan fontos ez a felfedezés?
A bélrendszer, mint „második agy”
A testünk valójában több baktériumból áll, mint a sejtből. A mindösszesen 3 milliárd mikroorganizmusból álló rendszert gyűjtőnéven mikrobiomnak nevezik. A legtöbb baktérium a bélrendszerünkben található, és rendkívül jelentős szerepet játszik általános egészségi állapotunkban.
Emellett a szervezetünk második legnagyobb idegsejthálózata is éppen itt, a bélcsatorna falában található.
A bélcsatornában működő idegsejtekben minden, az agyban már régóta ismert ingerületátvivő anyag is megtalálható. Az enterális idegrendszert (ENS) ezért is nevezik “második agynak” a kutatók, és valójában ugyanazokból a szövetekből épül fel, mint a központi idegrendszerünk (CNS). A bélfal idegsejtjei között zajló kommunikációt az agyhoz hasonlóan körülbelül harmincféle anyag végzi: a depresszióhoz és hangulatváltozásokhoz kötődő szerotonin (boldogsághormon) 95 százaléka is a beleinkben fordul elő.
A bél, mint entitás
A bél-agynak is nevezett hálózat tehát aktívan kommunikál az aggyal, a bélből érkező jelzések különböző agyterületekre futnak be. A jelzéseket az insula (sziget), a limbikus rendszer, a prefrontális cortex, az amygdala és a hippocampus fogadja. Ezek az agyterületek pedig egy rakás értékes dolgot képviselnek, amit mi, emberek a lelki és érzelmi világunk szempontjából meghatározónak tartunk: énkép, erkölcs, szorongás, emlékezet, motiváció… Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a bélrendszerünk, mint második agyunk irányítja az erkölccsel kapcsolatos megéléseinket, a szorongásainkat; azt azonban igen, hogy annak állapota hatással van minderre. A legújabb kutatások szerint a bél már nem tekinthető olyan entitásnak, amelynek kizárólagos célja az emésztés különböző aspektusának elősegítése.
Többre hivatott ennél: fontos szerepet játszik a gyulladás és az immunitás szabályozásában is, és folyamatos oda-vissza kommunikációt folytat az agyunkkal.
Michael Gershon, a Columbia Egyetem orvostudományi centrumának kutatója egy teljes könyvet szentelt a témának, “A második agy” címmel. A szerző több példával is alátámasztja, hogy bizonyos értelemben akár agynak is nevezhetjük a bélidegrendszert. Gondolkodni és tudatos döntéseket hozni nyilvánvalóan nem tudunk ezekkel az idegsejtekkel, “érezni” viszont igen: ezek az érzetek elsősorban az emésztés folyamatát – a táplálék lebontása, a tápanyagok felszívása, majd a salakanyagok ürítése – segítenek szabályozni. A neurogasztroenterológia szakértői azonban ennél többet is állítanak:
bélidegrendszerünk jelentős hatással lehet a hangulatunkra, és szerepe egyáltalán nem hanyagolható el a különféle betegségek kialakulásában.
Érzelmek kontra emésztés
Figyelembe véve, hogy a bél és az agy közötti kölcsönhatás mennyire szoros, világossá vált, hogy az érzelmi és pszichoszociális tényezők a bélben tüneteket okozhatnak. Ez különösen igaz azokban az esetekben, amikor kóros bélműködés lép fel, aminek (látszólag) nincsenek nyilvánvaló fizikai okai.
A funkcionális gyomor-bélrendszeri rendellenességek nagy részét “fejben dől el” típusú betegségnek tartják ma is, vagyis olyan állapotoknak, melyekben a pszichoszociális tényezők befolyásolják a bél állapotát, valamint a tünetek alakulását. Ez konkrétan azt jelenti: a pszichológiai tényezők (például, ha szorongunk valami miatt, vagy depressziótól szenvedünk) szó szerint hatással lehetnek a fizikai tényezőkre, mint például a béltraktus perisztaltikus mozgására, összehúzódására, annak gyulladására, és egyéb más béltünetre. Gondoljunk csak bele: amikor sokat szorongunk, feszesebben tartjuk magunkat és az izmainkat, így a tudatosan nem érzékelhető bélrendszerünket is.
A mentális egészség hatással van a bélrendszer állapotára
Ennek a tudományos hozzáállásnak viszont van egy olyan hozadéka, amely szerint a gasztroenterológiai megbetegedéseknél szükséges figyelembe venni a stressz és az érzelmek kezelését is.
Tanulmányok kimutatták: azok a betegek, akiknél pszichológiai alapú megközelítést is alkalmaztak gyógymódként, nagyobb arányú és gyorsabb javulást mutattak a tüneteikkel szemben mint a hagyományos orvosi kezelésben részesülő betegek. A Harvard Egyetemhez tartozó Massachusetts General Hospital és a Beth Israel Deaconess Orvosi Központ egy tanulmányában megállapította, hogy a meditáció jelentős és pozitív hatással lehet az irritábilis bél-szindrómában és egyéb gyulladásos bélbetegségekben szenvedők állapotára.
A folyamat visszafelé is igaz: a nem megfelelően működő bélrendszer neurológiai és neuropszichiátriai rendellenességekben szenvedők állapotára is kihat.
Azok vagyunk, amit megeszünk?
A kérdés jogos, de semmiképpen sem ilyen egyszerű. Tudományos kísérletek igazolják például hogy a négy héten át tartó napi natúr joghurt fogyasztása nyugodtabbá teszi az embereket. Miért? Mert a joghurtban található probiotikumok kedvezően hatnak a bélflóránk állapotára. Nem véletlenül annyira slágertermék a probiotikum mostanában – állítólag pozitív hatással van arra is, hogy nehéz élethelyzetekben könnyebben lendüljünk át a problémáinkon.
A kiegyensúlyozott táplálkozás tehát fontos: ezzel tehetünk igazán sokat a mentális jóllétért, de mindent azért mégsem. Hiszen bármennyire is harmonikus és személyre szabott az étkezésünk, ha a munkánk vagy esetleg a párkapcsolatunk meglehetősen stresszes, akkor a mentális nehézségek mellett bizonyára emésztési problémák is egyszerre lépnek fel. A kettő kéz a kézben jár, csupán egy dolog lényeges: az agyunk akkor tud igazán jól működni, ha közben a bél-agyunkban is minden rendben.
Az elmúlt évezredekben felfedeztük a világot, más bolygókat, lassan feltérképezzük a csillagrendszerünket. Eljött hát az ideje, hogy a nagyvilágból elinduljunk a bennünk élő kis világ felé is. A bélrendszerünk, mint belső kontinens, még számtalan felfedezésre váró meglepetést tartogathat a jövőben.
Forrás:
Giulia Enders: Bélügyek – A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Könyvkiadó 2014.
