Richard Ramirez, Jeffrey Dahmer, Ted Bundy, csupán néhány azon sorozatgyilkosok közül, akik nem csak brutális tetteik, de vonzó külsőjük miatt is gyakran kerültek címlapra. Kegyetlen tetteik mellett még egy meglepő közös tulajdonságban osztoztak: a maguk idejében igazi bálványnak számítottak, nők ezrei rajongtak értük. Hübrisztofília. Vajon mit takar ez a fogalom? Cikkünkben ennek próbálunk utánajárni.
Kezdésként érdemes egy kicsit megállni magánál a fogalomnál, megvizsgálni annak jelentését. Elsőként Dr. John Money definiálta, elmondása szerint hübrisztofíliás az, akit szexuálisan csak az tud „beindítani”, ha partnere mások által felháborítónak tartott erőszakos múlttal rendelkezik. Maga a hübrisztofília szó görög eredetű, a „hubrizein” és a „philo” szavakből tevődik össze. Előbbi azt jelenti, hogy „erőszakot, merényletet elkövetni valaki ellen”, míg utóbbi jelentése: erős vonzalmat érezni valami vagy valaki iránt. A hübrisztofília a parafíliák közé sorolandó, tehát egy szexuális deviancia, amely alatt a nem szokványos tárgyak, szituációk vagy személyek iránti szexuális vonzalmat értjük. A hübrisztofíliát másnéven Bonnie és Clyde-szindrómaként is ismerhetjük.
Lényegében kóros vonzódást jelent olyan személyek iránt, akik erőszakos cselekedeteket követtek el – mint például gyilkosság vagy nemi erőszak.
Fontos kiemelni, hogy a hübrisztofíliánál nem kritérium, illetve nem feltétlenül jár szorosan együtt bűnüggyel, mivel a bűnügy szót általában azokra az esetekre alkalmazzuk, amikor már valamilyen hatósági eljárás is zajlik. Ugyanakkor a legtöbbször ezek az esetek kerülnek nyilvánosságra, így a továbbiakban leginkább ezekkel foglalkozunk. A hübrisztofíliában szenvedő nők azonban nem állnak meg ott, hogy egyszerűen vonzónak találják ezeket a kegyetlen bűnelkövetőket, nem csak szexuális vágyat éreznek, hanem egy idő után gyakran komoly érzelmeket is táplálnak irántuk. Természetesen szerelmük a legtöbb esetben csupán plátói marad, melynek elsődleges oka, hogy amikor ezek az emberek híressé válnak, legtöbbször már rács mögött ülnek. Ez azonban nem riasztja el rajongóikat attól, hogy szerelmeslevelekkel és házassági ajánlatokkal bombázzák őket.
A hübrisztofília négy esetet foglal magába:
- Nők, akik romantikus kapcsolatban állnak fogvatartottakkal.
- Nők, akik a romantikus partnerükkel közösen követnek el bűncselekményt vagy csak egyszerűen elősegítik azt.
- Nők, akik szexuálisan vonzódnak erőszakos cselekedeteket elkövető férfiakhoz.
- Nők, akik párkapcsolatot vagy szexuális viszonyt létesítenek sorozatos bűnelkövetőkhöz (pl. sorozatgyilkosok).
Könnyű lenne ezt annyival megbélyegezni, hogy ezek a nők bolondok, vagy egyszerűen csak rivaldafényre vágynak, a helyzet azonban ennél jóval bonyolultabb. Megnézni egy dokumentumfilmet Ted Bundyról természetesen teljesen más, mint szerelmeslevelet írni neki, de valójában a kettő között akár összefüggés is lehet emberi mivoltunk homályos mélységeiben. Federoff, Fishell és Federoff kutatásai szerint, amikor parafíliákról beszélünk, általában előbb gondolunk arra, hogy a nők vesznek részt a férfiak kérésére valamilyen parafilikus tevékenységben, mintsem fordítva. A hübrisztofíliát nem tudjuk nemhez kötni, kijelenteni, hogy csak a nőkre jellemző, ugyanakkor a kutatások során nem találtak egyetlen olyan esetet sem, amikor férfit diagnosztizáltak volna ezzel a parafíliával. Money szerint a mai napig keveset tudunk az agy szexualitásért felelős területeinek fejlődéséről és annak a szexualitás és erotika irányításában játszott szerepéről. A valódi ok, hogy miért alakul ki valakinél ez a deviancia épp ezért jelenleg még ismeretlen, ugyanakkor néhány elmélet már megfogalmazódott ezzel kapcsolatban.
A szakirodalmak és kutatások szilárd összefüggést mutatnak a parafília kialakulása és a gyermekkori bántalmazás, valamint a szexuális vagy fizikai bántalmazás között.
Tehát azok a nők, akik korábban valamilyen bántalmazást éltek át, nagyobb eséllyel vonzódnak a későbbiek folyamán is olyan személyekhez, akik erőszakosak. Cooper és Gurian szerint azok a nők keresik az erőszakos férfiak közelségét, akik alacsony önbecsüléssel rendelkeznek, szociálisan izoláltak és alacsony szinten edukáltak. További kutatások szerint fontos szerepet játszhat a kialakulásban a gyermekkorban elszenvedett elutasítás és elhidegülés is.
Katherine Ramsland pszichológusnő szerint számos ok állhat a parafília mögött, például néhány nő azt hiheti, hogy képes megváltoztatni még egy olyan kegyetlen és erős személyiséget is, mint amilyen egy sorozatgyilkos. Mások, mint gondozásra szoruló kisgyermek tekintenek a fogvatartottakra. Vannak természetesen olyanok is, akik a média reflektorfényére vágynak, reménykednek benne, hogy a kapcsolatnak hála filmekben vagy könyvekben szerepelhetnek majd. És végül ott vannak azok a nők, akik a „tökéletes párt” látják ezekben a gyilkosokban.
Mivel a börtönben ül, így mindig tudják róla hol van és feltételezik azt is, hogy sokszor eszébe jutnak.
Tudják, hogy van valaki, aki szereti őket, ugyanakkor nem kell elviselniük a normális kapcsolattal járó mindennapi problémákat, nem kell főzni, mosni rá, nem kell felelősséget vállalniuk érte. Sokan hosszú évekig képesek ennek a fantáziakapcsolatnak a fenntartására.
Egy másik pszichológus, Leon F. Seltzer szerint azon esetek, amelyekben nők lesznek szerelmesek férfi sorozatgyilkosokba egész egyszerűen az evolúciós pszichológiára vezethetőek vissza. Nézetei szerint a nők szemében ezek a sorozatgyilkosok igazi alfahímek, akik ezáltal válnak vonzóvá számukra. Seltzer szerint a nők ma már beismerik, hogy ez a vonzalom nem helyes, ennek ellenére terapeutaként számos olyan hölggyel találkozik, akik domináns férfiak iránt mutatnak erős vonzódást.
Akad olyan nézet is, amely szerint hübrisztofíliás nők bántalmazó, elnyomó környezetből származnak és a börtönbeli kapcsolatban nem tudatosan, de az irányítást szeretnék átvenni. Az ilyen egyének úgy látják a bűnözőket, mint akik szenvednek a társadalomban, sötét gondolatok és az erőszakos múlt kísértésében élnek, senki nem érti meg őket, csak ők, akik szeretik ezeket az embereket és ezáltal segíthetnek nekik.
Ékes példa a közismert bűnöző, Ted Bundy, akit barátai és ismerősei intelligens, művelt és jóképű férfinak tartottak. Egyes szakértők szerint Ted Bundy személyiségzavara gyermekkorából ered, hiszen édesanyja a nővérének adta ki magát és nagyszülei vállalták magukra a szülői szerepet. A kriminológusok úgy vélik, hogy Bundy akkortól vált bizalmatlanná az emberekkel szemben, amikor tinédzserkorában rájött igazi szármázára. Ő azonban egy interjúban a brutális pornográfiát jelölte meg torzulásának okáért, szerinte családja mindent jól csinált. Börtönbüntetése során rengeteg szerelmeslevelet kapott, de még rajongói klubot is nyitottak neki. Egyik rajongója Carole Ann Boone már korábban is ismerte Ted Bundyt, szerelme azonban csak a férfi börtönbe kerülése után bontakozott ki. Bundy – egy akkori floridai törvényt kihasználva – megkérte a nő kezét, akinek még gyereke is született a bűnözőtől. Boone azonban nem tartott ki Bundy mellett és még a halálbüntetés végrehajtása előtt elhagyta a férfit.
A „listavezető” Jeffrey Dahmer
Noha számos olyan sorozatgyilkost és bűnözőt sorakoztat fel a múlt, akikért nők ezrei rajongtak, a listát mégis egyértelműen Jeffrey Dahmer vezeti. A férfi 17 fiatal fiú életének kiontásáért felelős, cselekedeteit különös kegyetlenséggel hajtotta végre. Női rajongóit nem riasztotta el az a tény sem, hogy Jeffrey nyíltan homoszexuális volt. Szerelmeslevelek és házassági ajánlatok ezreit kézbesítették számára a börtönben. A szadista gyilkos csupán 3 évet ült le a rá kiszabott 957-ből, mivel egyik rabtársa az életére tört. Mai napig számos rajongói oldala van, az egyiken egy nő az alábbiakat írta:
„Imádom Jeffet, ha tudnék, visszamennék az időben, és vigyáznék rá, mert megértem és imádom.”
Fontos kiemelni, hogy a pszichopátiás bűnelkövetők sokszor manipulatívak, ráadásul a börtönben bőven van idejük arra, hogy a bűvkörükbe vont rajongóikat kiemelt figyelemben részesítsék. Az ilyen bókok célpontjai sokszor alapból magányosak, könnyen befolyásolhatók, alacsony önbecsülésűek. Sok esetben egész egyszerűen hírnévre és elismerésre vágynak. Végezetül az is fontos szempont lehet, hogy az életfogytiglanit töltő bűnöző a börtönben nem árthat neki, ugyanakkor kellően agresszív vonásokkal rendelkezik, amely számos nő számára vonzó lehet.
Felhasznált irodalom:
Matuszak, M. Hybristophilia White Paper.
Parker, B., & Barrow, C. Hybristophilia.
Martin, E. S. (2019). ‘Never Go Crooked’: a theatrical exploration of hybristophilia (Doctoral dissertation, Swansea University).
Eric W. Hickey, ed. (2006). Sex crimes and paraphilia. Upper Saddle River, N.J.: Pearson Education. pp. 197–9.
“Bonnie and Clyde Syndrome Is a Real Thing – Nerve”. Internet Archive. Archived from the original on 2017-11-13
