A pszichológia felfedezései segíthetik az internetes csalókat abban, hogy becserkésszék az áldozatukat, és pénzt csikarjanak ki belőle. Ha elég precízen tartják magukat a pszichológia törvényeihez, akkor művelt, intelligens embereknél is sikert érhetnek el. Az alkalmazott trükkök egy külső szemlélő számára azonnal szemet szúrnak, belülről megélni a csalást azonban egészen más helyzet.

Felsorolni is nehéz lenne, hányféle módon próbálják a bűnözők megszerezni az ember adatait, majd azok segítségével a pénzét. Az internet nyújtotta arctalanság és névtelenség – vagy még inkább a kamu profilok használata – pedig magabiztossá teszi őket.

Bár ilyen jellegű felmérés itthon még nem készült, de meg merjük kockáztatni: egy ügyesebb csaló azok jelentős részét is képes lehet átverni, akik úgy gondolják magukról, minden szitán átlátnak. Merthogy bármennyire is kézenfekvő lenne a magyarázat, a hiba nem – vagy legalább is nem csak – az éberség hiányában keresendő. A csalók ma már nem egyszerűen hazudnak a siker érdekében: olyan pszichológiai hadviselést folytatnak, amellyel a legelemibb ösztönöket veszik célba. A végeredményt jól ismerni: kicsalt milliók, leürített bankszámlák, lopott adatokkal lebonyolított internetes vásárlások.

Magyarok ezrei járnak pórul minden hónapban

A Magyar Nemzeti Bank összesítése szerint 2023-ban csak a banki csalások során 18 296 magyart károsítottak meg úgy, hogy megszerezték a csalók a bankszámlához tartozó adatokat. Mindez azt jelenti, hogy naponta 50 ember esett a bűnözők áldozatává, akinek összesen 23 milliárd forintnyi kárt okoztak. Ez az összeg 2022-ben még csupán 9 milliárd forint volt, vagyis egy év alatt több mint két és félszer nagyobbat kaszáltak a csalók. A mindennapok tapasztalatai alapján az sejthető, hogy a trend nem tört meg, és most már havonta ezrek esnek áldozatul.

A tavalyi statisztika átlaga ijesztő, még nagyobb családi kasszák is megérezhetik:

azok a magyarok, akiket átvertek a neten, átlagban 1 257 105 forintot veszítettek el.

A legújabb kor online csalásaival az is gond, hogy az érintettek ritkán kapnak kártérítést. Ha tetszik, hanem, ez teljesen érthető: ugyanis a csalók nem ellopják az adatokat, hanem az áldozatok maguk árulják el azokat.

De hogyan lehetnek ennyire sikeresek az elkövetők?

Képzik magukat

Csaló és csaló között is van különbség, méghozzá nem is kevés, a bűnözőket az különbözteti meg egymástól, hogy mennyire szeretnének nagyot kaszálni egy átveréssel. Az autótolvajok régebb óta velünk élő világából hozva példát, ha valaki úgy akar autót lopni, hogy betöri a szélvédőt és megpróbálja összekötni a vezetékeket, akkor legfeljebb középkategóriás járművet tud ellpni. Ha azonban a luxusautókra hajt, akkor képeznie kell magát: ismernie kell a jármű gyenge pontjait, és olyan eszközöket kell tudnia alkalmazni, amik megkerülik a biztonsági rendszereket.

A csalók közül az, aki szeretne nagy sikeraránnyal dolgozni, szinte biztosan folyamatosan fejleszti pszichológiai műveltségét, és jól ismeri az emberi viselkedés aspektusait. Tulajdonképpen mindegy, hogy banki csalásról, a Facebookon elkövetett átverésről, vagy szédelgésről van szó, a csalók minden esetben kifinomult pszichológiai technikát alkalmaznak.

Fontos megjegyezni, hogy természetesen nem azokról a „betanított munkásokról” van szó, akik egy pontos forgatókönyvet követve állnak a vonal/levél másik végén, hanem a mögöttük állókról.

Érzelmi presszió

Hasonlóan látja a helyzetet Mike Johnstone, az ausztrál Edith Cowan Egyetem tudósa is. A The Conversation tudományos magazinban megjelent cikkében arról ír, a csalók minden esetben megpróbálják kihasználni legmélyebb emberi sebezhetőségeket, és megkerülik a racionális gondolkodást.

Ezzel impulzív döntésre kényszerítik a kiszemelt áldozatot, amit az emberek érzelmi alapon hoznak meg.

Jó példa erre az az átverős módszer, amit néhány éve alkalmaztak tömegével a bűnözők: egy egyébként drága terméket kínáltak fillérekért egy megbízhatónak tűnő oldalon keresztül. A pszichológus szerint mivel minden ember szeretne jó üzletet kötni, ezért nyitott szemmel járunk a világban, és folyamatosan figyeljük az akciókat. Ha egy márkás napszemüveget vagy cipőt 70–80 százalékkal olcsóbban kínálnak valahol, arra már az is felkapja a fejét, aki egyébként nem is keresett ilyesmit.

Ilyenkor van egy pillanat, amikor az emberi gondolkodás megtorpan. Ez az a hatás, amire a csalók várnak: torzul az észszerű, logikus gondolkodás, és elkezdünk hinni a szemünknek. Ezzel együtt háttérbe szorul a veszélyérzet is, így egyre kevesebb dolog tudja figyelmeztetni a leendő áldozatot.

A szakember szerint amikor valaki már érzelmileg is bevonódott, magyarán sikerül nála elérni, hogy beleélje magát abba, hogy ő rendelkezik az adott tárggyal, akkor már szinte biztosan jön a cselekvés is, vagyis kifizeti az adott terméket. Ez a helyzet torz megítélésének csúcspontja.

A legtöbb esetben viszonylag gyorsan érkezik a felismerés, hogy valami nem stimmelt az üzlettel. Ekkora azonban már késő, mert az áldozat vagy ténylegesen fizetett a termékért, vagy megadta az összes olyan adatát, amelyekkel hozzáférhetővé vált a pénze.

A lényeg a gyorsaság

De mi a helyzet abban az esetben, ha valaki nem vásárolni, hanem eladni szeretne valamit? A Facebook Marketplace jelenleg valóságos paradicsom a csalók számára, szinte nem lehet úgy terméket meghirdetni, hogy arra ne jelentkezzen rögtön egy csaló kamuprofilja. A lényeg pedig éppen ez: a gyorsaság.

A bűnözők ilyen esetben is az érzelmekre próbálnak hatni, de másként, mint a vásárlás esetén. A csalók  pontosan tudják, hogy vannak olyen eladók, akik minél gyorsabban szeretnék eladni terméküket, így egy algoritmus segítségével felkutatják a friss hirdetéseket, majd azonnal jelzik, megvásárolnák az adott terméket. Ez persze sosem fog megtörténni, de nem is ez a céljuk: sokkal inkább az, hogy kicsalják az áldozatból a bankszámlájához tartozó adatokat.

Egy ilyen beszűkült tudatállapotban elveszik a racionális gondolkodás, és csak sodródunk az árral. Fel sem tűnik, hogy miért kellene megadni egy eladáshoz a bankkártyához tartozó CVC-kódot, vagyis azt a háromjegyű számot, amivel egyébként az internetes vásárlásokat lehet lebonyolítani.

Mike Johnstone szerint ezzel a pszichológiai trükkel más átverések esetén is találkozni lehet. Ilyen például az, amikor telefonon keresztül keresik meg a gyanútlan áldozatot, és azt próbálják meg elhitetni vele, hogy egy hozzátartozójával baj történt. Ilyen esetben egyszerre keltenek félelmet és helyezik nyomás alá az illetőt, hogy minél gyorsabban döntsön. Ez a párosítás nagyon könnyen kiüti a racionális gondolkodást.

Egy másik esetben a csalók a tapasztalatlanságra építenek. A használt ruhák, cipők és kiegészítők piacterén, a Vinteden gyakran a frissen regisztrált felhasználók első eladásaira vadásznak, akik nagy valószínűséggel még nem tudták teljesen kiismerni a platform működését. Mivel az eladó és a vevő közötti kommunikációt egy automata fordító segíti – a két fél ugyanis nem mindig él ugyanabban az országban –, így még a nyelvhelyesség hiányát sem lehet figyelmeztető jelnek tekinteni.

Az eladó ilyenkor megörül neki, hogy milyen gyorsan és gördülékenyen megy az üzletkötés, a siker pedig azonnal pozitív érzéssel tölti el őt. A racionális gondolkodás itt is kikapcsol, így könnyen megszerezhetik a banki adatokat a csalók”.

Sárkány ellen sárkányfű: olvasson több pszichológiát!

Bár a pszichológiai trükkök kivédése nem könnyű feladat, ez nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem lehet védekezni ellene. A kulcs az edukációban rejlik. Amikor elterjedtek a bankkártyák Magyarországon, az embereket meg kellett tanítani helyesen használni azokat. Ennek része volt az is, hogy ne tartsuk a pénztárcában a hozzá tartozó PIN-kódot, mert azzal lehetőséget adunk a tolvajoknak, hogy leemeljék a pénzt a számláról. Mára eljutottunk oda, hogy ilyesmi csak ritkán fordul elő.

Ha sikerül megismerni a pszichológiai trükköket – legyen szó nyomásgyakorlásról, az érzelmek bevonásáról vagy a bizalom elnyerésére irányuló kísérletről –, akkor mindegy, milyen történetet kerítenek a csalók köré, az esetek többségében nem fogják tudni átverni a kiszemelt áldozatukat.

Facebook
Twitter
YouTube
Instagram