Az IQ tesztekről
A Raven IQ teszt elég nehéz, főként vizuális képességeket igényel, ezt alkalmazzák a MENSA tagok kiválasztásánál. A MENSA egy nemzetközi egyesület és tagja csak az lehet, aki kiemelkedően magas intelligenciával bír, azaz az alapján döntik el azt, hogy ki csatlakozhat.
Hogy az IQ tesztek nem sokat érnek egy ember szellemi teljesítményének bejóslására, arra rengeteg példát idézhetünk. Teszteredménye alapján Scott Barry Kaufman gyermekkorában értelmi fogyatékosnak volt elkönyvelve és kisegítő osztályba járt. Azonban nem hagyta magát, és mára világhírű intelligenciakutató (Duckworth, 2016). Lewis Terman 1921-ben fogott bele az 1990-es évek végéig tartó vizsgálatába, amelybe 1500 olyan gyermeket válogatott be, akiknek az IQ-ja minimum 135 pont volt. A színvonalra jellemző, hogy a gyerekek IQ átlaga 151 pont volt, s köztük 77-nek 200 körül mozgott a teljesítménye. Felnőve egyik gyermek sem produkált semmi rendkívülit, viszont a válogatás során alacsony eredményük miatt két olyan gyereket is kizártak a vizsgálatból, akik végül Nobel-díjat kaptak (Duckworth, 2016). De Richard Feynman-nak is csupán 125-ös volt az IQ-ja.
Catharine Cox munkatársaival az 1920-as években az elmúlt pár száz év 300 géniuszának intelligenciáját becsülték fel, s kiderült, hogy sokuknak teljesen átlagos IQ-ja volt. Például La Fontaine gyermekkori IQ-ja 100 volt, az író Cervantesnek, a kémikus Faradaynek, a csillagász Kopernikusznak 105. A „lángelmének” tekintett emberek 30%-a átlagos IQ-val rendelkezett (Cox, 1926). A nagy kutatás végső konklúziója az volt, hogy nem az IQ, hanem az állhatatosság tesz valakit szellemi nagysággá.
A papír-ceruza tesztek iránti igényt a modern bürokrácia szükségletei szülték. Hogyan lehet nagy tömegű emberről kevés munkával, mélyebb emberi kapcsolat nélkül alapvető pszichológiai-pszichiátriai információkat szerezni? Alkalmas-e valaki iskolásnak, katonának, gyári munkásnak, hajlamos-e pszichózisra, depressziós-e, megfelelne-e vezetőnek, stb. A tesztek egy embertelen gépezet szelekciós eszközei. A hatalmon lévőket nem érdekli, kinél téved a teszt, elég nekik, ha a teszt nagyjából szelektál. A tesztek alapján aztán diagnosztikus címkéket lehet emberekre ráaggatni, gyógyszereket és egyéb (kényszer)kezeléseket lehet előírni, meg lehet tagadni a jogosítvány kiadását, el lehet ítélni embereket, alkalmatlannak lehet minősíteni egy anyát gyermek elhelyezési perekben stb. A tesztek sajnos hatalmi eszközzé (is) váltak.
Sok teszt hitelességét az adja, hogy reprezentatív (adatok véletlenszerű mintavétellel) mintán sztenderdizálják (egységesítik). De mondjuk a magyar MMPI-t (Minnesota Multiphasic Personality Inventory) az 1980-as évek elején sztenderdizálták egy egészen más társadalmi-kulturális korszakban. De a legjobb sztenderd sem tesz egy tesztet alkalmassá arra, hogy egy egyén sorsáról döntsünk.
A teszteket sok pszichiáter és pszichológus azért használja, mert a laikus szemében ezek a tudományosság látszatát keltik, másrészt mankóként szolgálnak a személy problémáinak és személyiségének felmérésében és a további kezelés meghatározásában. Azonban fontos lenne figyelembe venni a tesztekre vonatkozó kritikákat és lehetséges hibáit is.
Irodalom:
- Areh, I; Verkampt, F; Allan, A: Critical review of the use of the Rorschach in European courts Psychiatry, Psychology and Law 2021 1-23
- Bereczkei T.: Szondi és a modern biológia. In: Szondi Lipót. Szerk. Gyöngyösiné Kiss Enikő, Magyar Panteon, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, 158-166.
- Cox, CM: The early mental traits of three hundred geniuses (Genetic studies of genius, vol. 2.), Stanford Univ Press, 1926.
- Dr. Benson K: Orvosegyetemre akaron menni. Egészségünkért Alapítvány-MP&T, 1994.
- Duckworth, A:. Grit: The power of passion and perseverance, Vermilion,2016.
- Hunsley, J; Lee, CM; Wood, JM; Taylor, W: Controversial and Questionable assessment techniques.In: Lilienfeld, SO; Lynn, SJ; Lohr, JM: Science and pseudoscience in clinical psychology.The Guilford Press, 2015. pp:42-82.
- Lykken DT, Bouchard TJ Jr, McGue M, Tellegen A. Heritability of interests: a twin study. J Appl Psychol. 1993 Aug;78(4):649-61.
- Omata Waichiro; Tsuzuki Toshio: Berufswahl bei Epileptikern und Schizophrenen: über die Beitraege der schicksalsanalytischen Berufswahltheorie Szondis zur phenomenologisch-anthropologischen Psychopathologie. Szondiana, 1982 – 1
- Rushton JP, Bons TA. Mate choice and friendship in twins: evidence for genetic similarity. Psychol Sci. 2005 Jul;16(7):555-9.
- Stochholm K, Bojesen A, Jensen AS, Juul S, Gravholt CH. Criminality in men with Klinefelter’s syndrome and XYY syndrome: a cohort study. BMJ Open. 2012;2:e000650.
- Szendi G: A Szondi teszt, mint lateralizált pszichikus funkciók neuropszichológiai modellje. Végeken, 1993a, 4(4): 20-25.
- Szendi G: Pánik és paroxizmus. ELTE BTK, Pszich, 1993b.
- Vekerdy I:Az Eysenck-féle intelligencia vizsgálat adaptációja és hazai standard értékei. Szakdolgozat, ELTE BTK Pszich. szak, l975
- Wood, JM; Nezworski, MT; Lilienfeld, SO; Garb, HN: What’s Wrong With The Rorschach? Science Confronts the Controversial Inkblot Test. Wiley, Mar 13, 2003.
