Egyéni életünkben, párkapcsolatunkban, családunkban időnként válságot élünk meg. Ha úgy gondolunk rá, mint az élet elkerülhetetlen velejárójára, a kilábalás után akár harmonikusabb is lehet az életünk, mint korábban. Mindannyian éltünk már át olyan időszakot, eseményt a családunkban, amelyet problémának, nehézségnek, elakadásnak, esetleg válságnak neveztünk, attól függően, mennyire ítéltük meg súlyosnak. A családterápiás szakirodalom másképp kategorizálja a családi rendszerre ható stresszt kiváltó eseményeket (u.n. stresszorokat), és megkülönböztet úgynevezett normatív és paranormatív kríziseket. Az első – új életciklusba lépéskor – magából a fejlődésből adódik, a második olyan nem várt életesemény, ami önmagában is kritikus, de a családi rendszerre is kihat. Ilyen a súlyos betegség, a munkahely elvesztése, váratlan haláleset vagy traumatikus válás.

Az örökifjú apa

Normatív krízis esetén elmarad az átlépés az egyik életciklusból a másikba. Ennek két oka is lehet. Az egyik az, ha a családtagok nem akarnak tudomást venni a változás szükségességéről, netán egyenesen tagadják; illetve ha észre sem veszik, hogy eljött a továbblépés ideje. Az egyik ciklusból a másikba lépés tagadását jól példázza az a fiatal apa, aki nem hajlandó az életstílusán változtatni, és magát független, szabad egyénként definiálja a gyerek születése után is. Ugyanúgy kimarad éjszakánként a barátokkal, mint korábban, nem segít a gyermek gondozásában, nem alkalmazkodik a megváltozott életstílushoz és igényekhez, ami előbb-utóbb konfliktusokhoz, majd kapcsolati krízishez vezet. Ennek hátterében gyakran az áll, hogy a gyermekvállaláskor nem született döntés abban a nagyon fontos kérdésben, hogy el tud-e köteleződni apaként is, nem csupán élettársként, illetve férjként.

A fészekből kirepülés ideje manapság egyre későbbre tolódik. Ha a család egyes tagjainak nem érdekük a továbblépés – esetleg azért, mert az édesanya amúgy sem szívesen engedi el otthonról egy szem fiacskáját, akit már évtizedek óta egyedül nevel –, akkor ez a visszatartás tudattalanul zajlik. „A mamahotelben” mindenki jól elvan egészen addig, amíg olyan lány kerül a képbe, aki szeretné repülésre tanítani a túlkoros „fiókát”. Ilyenkor óhatatlanul krízis alakul ki. Az anya legyőzendő ellenséget, vetélytársat lát fia partnerében, és mindent megtesz, hogy megakadályozza a kirepülést, a fiú pedig szinte meghasonlik az érte vetekedő két nő között.

Új egyensúly felé

A két eset nagyon különböző, mégis van bennük egy közös elem, mégpedig az, hogy a válságos helyzet a fejlődés megrekedéséből adódik. Semmilyen krízisen nem lehet túljutni felbolydulás nélkül. Heves viták, vélt és valós sérelmek hangoztatása, sértődések, veszekedések, időleges kapcsolatmegszakadások is tarkíthatják a krízist, de bárhogy van is, ha újfajta egyensúlyi állapot alakul ki, már megérte. Nincs az a válságos helyzet, amelyből ne lehetne kilábalni, ha a felek azt tartják szem előtt, hogy mindenki számára kielégítőbb és működőképesebb felállás jöjjön létre. Ez sokszor csak család- vagy párterápiában történhet meg, mert az érintettek nem tudnak maguktól továbblépni, de ha elkötelezettek és érzelmileg bevonódottak, szinte mindig van megoldás.

Reikon Pszichológiai Központ I Családi életciklusok

Válság sokszorozva

A család fejlődéséből adódó normál krízisek mellett a társadalmi és a kulturális szokások változása is szolgáltat alapot arra, hogy krízishelyzet alakuljon ki. Elég, ha csak a válások magas számára gondolunk, Magyarországon az utóbbi évtizedekben átlag 25 ezer ember bontotta fel a házasságát évente. Reuben Hill és Roy H. Rodgers amerikai pszichológusok életciklusmodellje 1964-ben még nem számolt a mozaikcsaládokkal, ami napjainkra már átlagos jelenség. Az, hogy hány válságos helyzetet teremtenek a válások és az újraházasodások, szinte naponta tapasztaljuk. Rengeteg pszichológiai írás foglalkozik a válással, annak hatásával a gyerekekre, és az életciklus-váltásból adódó problémák is bőven szolgáltatnak pácienseket a családterápiával foglalkozó szakemberek számára. De ahogy a normatív krízis felmerülése esetén egy átlagos családban a probléma két szülő és közös gyerekeik együttéléséből adódik, újraházasodottaknál ez a szám megduplázódik.

Facebook
Twitter
YouTube
Instagram