Csíkszentmihályi Mihály, a magyar származású pszichológus, a „flow” (áramlás) elméletével vált ismertté, amely a boldogság és a kiváló teljesítmény egyik alapvető feltételét írja le.
Bár nem lehet százszázalékos pontossággal megmondani, mikor érünk el a flow-állapotba, azaz a belső elmélyült tevékenység legmagasabb szintjére, vannak összetevői, amelyek rajtunk múlnak.
1988-ban a világbajnok Ayrton Senna a monacói nagydíjon a következőket nyilatkozta:
„Egyszer csak azt vettem észre, mintha már nem is én vezetném az autómat: szinte ösztönből vezettem, egy másik dimenzióba kerültem!”
Történt már olyan Önnel, hogy miközben sportolt, úgy érezte, a világ megszűnt Ön körül és nem gondolt például arra, hogy éhes vagy szomjas, hogy esetleg elkésik valahonnan? Ez a flow, a belső elmélyült tevékenység legmagasabb szintje. Azon kívül pedig, hogy ez az állapot boldogabbá tesz bennünket, teljesítményünk is javul általa.
Amikor flow-ban vagyunk, teljességgel elmerülünk abban, amivel foglalkozunk. Ilyenkor semmi más nem számít, csak amit éppen csinálunk, bármi legyen is, sziklamászás, zenélés, festés vagy sporttevékenység. Ekkor valahogy minden összhangban van mindennel körülöttünk; érezzük, élvezzük az edzés minden pillanatát, az idő pedig egyszerűen megszűnik létezni. Ezek azok a pillanatok, amelyekért, úgy érezzük, érdemes élnünk.
A flow állapotának elérése nem a véletlenen múlik. Mi magunk is tehetünk érte, hogy minél gyakrabban kerüljünk abba a bizonyos zónába. Nézzük meg néhány pontban, hogy mely elemek, tényezők segíthetik a flow kialakulását, és mit tehetünk ezért a gyakorlatban!
Tudásszint és kihívás
Tudásszintünk és a kihívás szintje meghatározó abban, hogy a sportoló elérheti-e a flow állapotát. A túl nagy kihívás szorongást, míg a túl alacsony unalmat kelthet. A kihívások feszegessék a határainkat – ugyanakkor legyenek mégis megvalósíthatók. Az eredményesség attól függjön, hogy mennyire tesszük oda magunkat! Mindig feszítsük egy picit tovább a húrt, dolgozzunk azon, hogy legyünk kicsit jobbak, és tanuljunk valami újat! Szeressük, élvezzük, amit csinálunk!
Célok
Legyenek egyértelmű, tiszta céljaink! Tudjuk, hogy mit akarunk tenni, elérni, legyen benne kihívás!
Legyünk a jelenben
Fókuszáljunk kizárólag arra, amit éppen csinálunk. Ne a jövő, ne a múltbéli tapasztalatok, gondolatok foglalkoztassanak. Ha elkalandozik a gondolatunk, segítsük megfelelő szavakkal, mondatokkal magunkat – emlékezzünk, hogy „csak a most van”. Annak érdekében, hogy figyelmünk ne kalandozzon el, végezzünk rendszeresen összpontosítást segítő gyakorlatokat.
Zavaró tényezők kizárása
A koncentráció érdekében tegyünk meg mindent azért, hogy kiiktassuk a zavaró tényezőket. A zavaró tényező mindenki számára más és más. Valakinek a közönség, a figyelem zavaró, míg mások a környezeti tényezőkkel hadakozhatnak (például fáznak). Készüljünk fel, tudjuk, hogy mi minden zavarhat meg bennünket, és dolgozzunk rajta aktívan, hogy ki tudjuk zárni őket. Edzés közben kapcsoljuk ki a telefont, ne nézzünk tévét, ne olvassunk kommenteket – és így tovább.
Visszajelzések
A közvetlen, megfelelő pillanatban adott visszajelzés fontos része a flow elérésének. Ebben a folyamatban már nem feltétlenül vagyunk egyedül, hisz az edző viselkedése, visszajelzése itt is különösen fontos. A visszajelzés segítségével megfelelően módosíthatunk a tevékenységünkön annak érdekében, hogy segítsük a szükséges szintű teljesítmény elérését. Ennek hiányában sajnos csökkenhet a motiváció.
Bár nem lehet százszázalékos pontossággal megmondani, mikor érünk el a flow-állapotba, vannak összetevői, amelyek rajtunk múlnak. Legyünk jelen, vállaljuk a kihívásokat, kérjünk visszajelzést, vizualizáljuk, amit el szeretnénk érni, legyenek világos céljaink, és feszítsük meg magunkat (legyen a feladat kemény), valamint merüljünk el abban, amit nagyon szeretünk.
