Elon Musk szerint már idén kész lehet a Neuralink, amivel ráköthetjük az agyunkat a gépekre

This post is also available in: Magyar (Hungarian)

Elon Musk vasárnap osztotta meg a hírt a Twitteren: már idén kipróbálhatják az agyba ültethető chipet az első pácienseken. Nyárra ígérik a részletek prezentálását.

Hogy fog működni a Neuralink?

Neuralink tulajdonképpen egy új módszer arra, hogy kiborgokká változhassunk, vagyis a velünk született organikus szerveink hatékonyságát beültetett eszközök segítségével egy magasabb szintre emeljük, de nem szórakozás céljából, hanem hogy könnyebben leküzdhessük a betegségek vagy születési rendellenességek okozta hátrányokat (később pedig kapcsolatba léphessünk a mesterséges intelligenciákkal, hogy ne uralkodhassanak rajtunk).

A Neuralink kutatói olyan agyba ültethető mikroszkopikus chipet fejlesztettek, mely 1024 elektródán keresztül teremti meg a kapcsolatot az agy és a külső források között. A fül mögött elhelyezett tekercs kivezet egy akkumulátorral működtetett parányi eszközig, mely a bőr külső felén helyezkedik el és veszi a Bluetooth eszközök jeleit. A chip ötlete nem forradalmian új, de rendelkezik néhány sajátos technikai jellemzővel, melyek egyedivé teszik.

  • Hajlékony drótok: valószínűleg nem sok ember mondhatja el magáról, hogy látott már élő agyat közvetlen közelről, de kutatók elmondása szerint (és nekik már csak elhihetjük) még a zselénél is sokkal puhább, remegősebb anyagból áll, így a szilárd drótok használata sok problémát okozhat. A flexibilis, a hajszálnál is vékonyabb, hatvan mikrométeres eszközök jobban illeszkednek a környezetbe, együtt tudnak mozogni az aggyal és kevesebb valószínűséggel okoznak gyulladást a szövetekben, azonban még kérdéses, hogy hosszú távon mennyire ellenállóak és tartósak, valamint, hogy az arany-alapú elektródák alkalmazása biztonságos e a szervezeten belül.
  • Agy-varrógép: a drótokat egy speciális géppel ültetik be, mely tűkkel szúrja be egy milliméter mélyre az agykéregbe az eszközt. A folyamat közben videófelvételeket készítenek az érhálózatról, így a robot valós idejű adatokat kap az operáció esetleges hibáiról és ennek megfelelően korrigálhat. Manuálisan beültetni bármilyen mikroszkopikus méretű objektumot a puha szövetekbe nehéz feladat, így a robot alkalmazása forradalmi újítást hozhat a jövőben.
  • Kétirányú kommunikáció: a chip nemcsak veszi az agy elektromos jeleit, hanem potenciálisan képes lesz rá, hogy át is alakítsa azokat. A chip Bluetooth kapcsolatban áll bármilyen rácsatlakoztatható készülékkel, így szabadon veheti a külső jeleket, feltölthet információkat és közvetlen kapcsolatba léphet mesterséges intelligencia rendszerekkel, a lehető legközvetlenebb módon bevonva az embereket az IoT (internet of things, a tárgyak internete) körforgásba.

A Neuralink rövid története

A Neuralinket 2016 óta, a neurotechnológiai cég megalapítása óta fejlesztik és tesztelik állatokon, de a hivatalos bemutatására csak tavaly júliusban került sor.

Mivel az ötlet sokak számára a fantasztikus regények világát idézi, csak kézzel fogható eredmények után szerettek volna a közönség elé kiállni a prezentációval, az eredmények alapján pedig a rendszer működik. Legalábbis az addig elvégzett tizenkilenc operáció nyolcvanhét százaléka sikeresen zajlott le, a tesztalanyként használt patkányok esetében a chip fogta az agy jeleit, a majom pedig képes volt gondolatokkal irányítani egy számítógépet, bár ezt a bemutatón nem láthatta a közönség.

A technológia egyre inkább terjedőben van, a bionikus kiegészítők, szemek, chipek, már nem elképzelhetetlen utópiát testesítenek meg, hanem valóban hatékony segítséget nyújthatnak a beteg emberek számára, de az agyi implantátumok behelyezése egyelőre kockázatos vállalkozás. Valószínűleg ezért is csatlakoznak igen kevesen Neil Harbisson kezdeményezéséhez, aki szerint ideje lenne haladni a korral és mindnyájunknak átalakítani magunkat az érzékeink finomítása érdekében. Harbisson, aki, ha technológiailag nem is, de a  hivatalos adminisztráció szemszögéből nézve a világ első kiborgjaként került be a köztudatba, egy 2017-es interjújában elmondta:

“Úgy vélem a kiborgizmus a húszas évek második felére normális dologgá válik, még ha nem is lesz kifejezetten mainstream. Lassan elfogadják majd az emberek.

El kellene kezdenünk megváltoztatni saját magunkat, a bolygónk helyett. Az éjszakai látással például sokkal kevesebb energiát használnánk, mint amennyit most fogyasztunk.”

A Neuralink célja egyelőre a gyógyítás, ami a chip fejlesztéseinek köszönhetően a jelenleg alkalmazott technikáknál hatékonyabb és kevésbé invazív lehet. Remények szerint akár a stroke vagy baleset következtében elvesztett agyi területek teljes működését átvállalhatja. Ahogy Elon Musk fogalmazott:

“Nem akarok túl izgatottá válni, de a lehetőség valóban transzformatív lehet az agyi és motoros funkciók helyreállításánál. Nincs más módszer erre, véleményem szerint.“

Az embereken végzett tesztek indításához azonban meg kell várni az FDA (Food and Drug Administration) engedélyét, ami hosszas procedúra lehet, tekintettel a magas kockázatra, annak ellenére, hogy a hivatal tavaly jelentette be az agyi implantátumokhoz való pozitív, támogató jellegű hozzáállás szükségességét. “Az FDA engedélyét megszerezni az implantátumokhoz meglehetősen nehéz.” – mondta Musk – “Ez egy lassú folyamat lesz, melynek során fokozatosan emeljük a megoldott ügyek számát.“ A mostani Twitter üzenet váltások mindenesetre továbbra is azt ígérik, hogy a humán tesztekre meg idén sor kerülhet. “Alábecsült az alapvető hatása a szélessávú, nagy precizitású neurális interfészeknek. A Neuralink még az idei év folyamán bekerülhet az emberekbe.”