Az emberek 20 százaléka tartozik a szuper-érzékenyek közé, aminek köszönhetően bizonyos képességeik valóban átlagon felüliek, ám ingergazdag környezetünk komoly próbatétel elé is állítja őket és a munkaadóikat is.
„Melyik személyiségtípusba tartozom?” Egyszerűnek tűnő, de az életminőségünket nagyban befolyásoló tényező, hogy tudunk-e válaszolni erre a kérdésre. E tudás többek között segít megértenünk a külvilág ingereire adott reakcióinkat, és adott esetben azok korrekciójában is lényeges feltétel.
Persze nem holmi matekleckéről van szó, így valószínűleg egyikünket sem lehet belegyömöszölni egy valamilyen felirattal ellátott dobozba. A címkézést elkerülve hasznosabb, ha inkább egyfajta skálában gondolkodunk. Ám ezzel együtt is elmondható: bizonyos vonásaink és tulajdonságaink „túlsúlyával” mindenképpen számolnunk kell.
Mit is jelent?
Elaine N. Aron közel három évtizede tárta föl és írta le a szuper-érzékeny emberek (highly sensitive person – HSP) legfontosabb jellemzőit. Az amerikai szakpszichológus munkássága alapvető fontosságú e témában, ugyanis – ezt bátran kimondhatjuk – szuper-érzékenyként élni egy harsány világban sokak számára valódi kihívás. Becslések szerint az emberek húsz százaléka tartozik e csoportba, de nagy valószínűséggel jó részük nincsen érzékenysége tudatában.
Milyenek ők? Empatikusak, lelkiismeretesek, ám nem értik, miért zavarja őket átlagon felül bármilyen zaj, miért olyan kimerítőek számukra a meetingek, és miért „őrülnek meg” az open office irodákban. Aron felfedezése azért is fontos, mert rávilágított arra is, hogy a szuper-érzékenység nem egyenlő a szenzoros érzékenységgel, a depresszióval és nem is introverzió (a HSP-k közel egyharmada extrovertált személyiség). A pszichológusnak döntő szerepe van e vonás tabumentesítésében és társadalmi elfogadtatásában is.
Környezeti érzékenység
„A szuperérzékenység – vagy más néven ingerfeldolgozási érzékenység (SPS) – esetében környezeti érzékenységről van szó, tehát a HSP-k a külvilágból származó ingereket az átlagosnál sokkal alaposabban dolgozzák fel” – tudtuk meg Kövesdi Eszter pszichológus coachtól, a szuper-érzékenység hazai szakértőjétől.
Ezeknek a nőknek és férfiaknak az átlagnál empatikusabbak, nem szeretik a felszínes dolgokat, sokkal inkább a finom, apró részletek iránt fogékonyak. Egy interjúban maga Elaine N. Aron is kiemelte a HSP-k gazdag belső életét, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy érzékenyebbek az érzékszervi stimulációra, például az erős fényekre és a zajokra is. Többek között éppen ezek a tényezők állnak a gyors túlterhelődés mögött.
Noha a szuper-érzékenység bizonyos értelemben komoly tehertétellé válhat, evolúciós haszna miatt egyfajta kiváltságot is jelent. „A szuper-érzékeny ember az adott csoport szeme és füle, előre jelzi a veszélyeket, és egyfajta stratégiai szerepet is betölt”.
Éberségük foka és az információk mélyebb feldolgozása során kialakuló meglátásaik során a céges innováció motorjai lehetnek. Ezek mellett kreatív problémamegoldók, magas fokú intuíciós képességük pedig hatékonyabb döntéshozatalt eredményez. Feladataikat lelkiismeretesen és professzionálisan végzik, nem vesznek el a részletekben, figyelmüket minden esetben a „big picture” köti le.
