Ha sikeres akarsz lenni, ezt a 16 dolgot nem teszed
Meghökkentő, hogy egy 2000 évvel ezelőtt élt császár gondolatai akár egy mai mindfulness szakértőtől vagy kognitív pszichológustól is származhatna. Aki sietve akarja átfutni ezen intelmeket, valószínűleg nem sokat fog profitálni belőlük.
A sikerességhez az életben gyakran nem arra van szükség, hogy többet tegyünk, hanem arra, hogy valamit ne tegyünk. Hogy kiiktassuk a pazarlást. Kultúránkban, amely a „mindent tegyél meg” jegyében programozott, az ösztönökkel ellentétben áll kevesebbet tenni. Szemben megy mindazzal, amit tanítottak nekünk. Próbáld meg keményebben, tegyél még többet. Egy csaknem 2000 évvel ezelőtt élt ember azonban megtanít minket az elhagyás kifinomult művészetére. Sok beidegződött szokás és viselkedésmód elhagyásával hatalmas kihívásoknak tudott megfelelni.
Marcus Aurelius, Róma császára (161-180), akinek uralkodóként példa nélküli hozzáférése volt a birodalom összes kincséhez, de az uralkodás teljes súlya is a vállát nyomta. Élete tele volt viszontagságokkal és olyan döntéseket követelő rejtélyes helyzetekkel, amelyek nyomása alatt a legtöbb ember összeroppant volna. Szeretteinek elvesztését egész életében folyamatosan elszenvedte: szüleit ifjú korában, feleségét és több gyermekét is nagyon fiatalon vesztette el. Uralkodása alatt járványok és éhínség pusztítottak. Szüntelenül háborút viselt, főként a keleti Parthus birodalommal, északon pedig a barbár törzsekkel. Manapság veszélyes üzemnek neveznénk a körülményeket, amelyekben helyt kellett állnia: egy áruló hadvezér, Avidius Cassius, megpróbálta megdönteni hatalmát, magát császárnak kikiáltva. Hogyan tudott életben maradni? „Csakis a filozófia segítségével” mondta ő. Az önuralom és önmérséklet volt a válasz minden egyes problémára. A kevesebbel többre jutott.
Szerencsénkre mindezt tudhatjuk, mivel csaknem 2000 évvel ezelőtt írt naplóbejegyzései is fennmaradtak és egy csodás műben lettek összeszerkesztve, melynek címe Elmélkedések. Nézzük meg hát, hogyan is kezelte Marcus Aurelius a hétköznapi akadályokat, hogyan talált választ az elhagyás módszerével. Tizenhat különféle idézet következik az Elmélkedések-ből:
1, Ne törődj azzal, mit gondolnak mások
„Hatolj be az elméjükbe és meglátod ott a bírákat, akiktől annyira félsz – és hogy mennyire józanul ítélik meg saját magukat.”
Ha valaki nem kedvel téged, legyen úgy. 7.6 milliárd ember él a földön, aki a barátod lehet.
Törődj azzal, hogy minél jobbá válj és az emberek követni fognak.
2,Ne akarj túl sokat csinálni!
„Ha a nyugalmat keresed, kevesebbet tegyél. Pontosabban, azt tedd, ami fontos – amit egy társas lény vezérlő értelme megkíván, és azt tedd kellő módon. Kétszeres kielégülést hoz, ha kevesebbet teszel és jobbat. Amit mondunk és amit teszünk, az többnyire lényegtelen. Ha sikerül kihagynunk a lényegtelent, több időnk és több nyugalmunk lesz. Tedd fel magadnak a kérdést minden pillanatban ‘Tényleg szükséges ez?’ ”
Kultúránkban, amely az aktivitást helyezi előtérbe a tétlenséggel szemben, úgy programoztak bennünket, hogy többre becsüljük azt, aki valamit, bármit is tesz, mint aki semmit sem. De mi az ára ennek a tevékeny életmódnak? Vajon nem térít-e el bennünket a valódi problémáktól? A csip-csup feladatok nem vonnak -e el bennünket attól, hogy komolyan szembenézzünk a legnagyobb félelmeinkkel és problémáinkkal?
Válasszunk ki egy fontosat, és csináljuk azt jól!
3, Ne dugd az orrodat mások dolgába!
„Semmi nem szánalmasabb, mint amikor az emberek fel-alá rohangálva kutakodnak a mögöttes dolgok után, más emberek lelkében vájkálva, észre sem véve, hogy csupán a belső vezérlő értelmükre kellene figyelniük és azt őszintén tisztelniük. ”
Miért foglalkoztat minket annyira más emberek gondja? Azért, hogy őszintén segítsünk nekik, vagy csupán magunkat térítjük el saját problémáink megoldásától? Ha komolyan segítségre szorulnak, akkor segítsünk.
Figyelj magadra és tegyél egyetlen dolgot minden nap, ami jobbá tesz annál, mint ami tegnap voltál. Figyelj a munkádra, a családodra és legyél a lehető legjobb példa azáltal, hogy kiváló vagy.
4, Ne az élvezetet keresd, hanem a célt!
„Miért is jöttél a világra? Az élvezetet keresni? ”
Az élvezetet, a gyönyört túlértékeljük. Tökéletesen kontrollált környezetben élünk, készételeinket azonnal adják oda, cukros üdítőinket szivornyázzuk, állandóan az élvezeteket keressük. Mint a heroinfüggők űzzük a következő gyors pillanatnyi gyönyörbecsapódást. Minden alkalommal kevesebb és kevesebb élvezethez jutunk, minden egyes adagnál. Ahelyett, hogy a röpke élvezetre koncentrálunk, találjuk meg a valódi kielégülést: az életcélt. A hosszan tartó eredményt, a beteljesülést, az értelmet, ami éltet és előrehajt bennünket.
5, Ne töltsd meg az agyadat ostobaságokkal!
„Elméd minőségét a gondolataid határozzák meg. Lelked a gondolataid színét ölti magára.”
Ha a lelked a gondolataid színét ölti magára, vajon mit tesz az agyaddal a napi hírekre való figyelés? Milyen maradandó hangulati hatást kelt a Tv-ben látott hisztéria? Ha a szalagcímekre figyelünk, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a világ fölött egyre jobban elveszítjük a kontrollt, a dolgok nem is lehetnek már rosszabbak. A háborúk futótűzként terjednek, a gyűlölet járványként tombol, a szegénység megzabolázhatatlan. Nem lehetünk olyan önimádóak, hogy elhiggyük, a most tapasztalt dolgok nagyszabásúak és példa nélküliek! Gondolj arra a többszázezer emberre, akik az Amerikai Polgárháború idejében éltek és haltak a legvéresebb háborúban, vagy azokra a szülőkre, akik az évszázadok folyamán azzal az elviselhetetlen ténnyel szembesültek, hogy minden negyedik gyermekük kicsi korában meghalt!
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy amit ma tapasztalunk, az teljesen egyedi, pedig valójában nem az. Az a helyzet, hogy ma összehasonlíthatatlanul jobb az életünk, mint valaha volt. Az Enlightenment Now (Felvilágosodás most) c. új könyvében Stephen Pinker, a Harvard pszichológia professzora azt bizonyítja be, hogy 1946 óta a háborúk száma jelentősen csökkent, az amerikai emberölések száma 1992 óta meredeken visszaesett, a betegségek, az éhezés és az extrém szegényég, az írástudatlanság és a diktatúrák száma is fogyóban van.
Töltsük meg agyunkat a sztoikus mesterek bölcsességével, keressük az életben a jót. El fogunk ámulni, milyen gyorsan eltűnik a szorongásunk.
6, Ne határozzuk el a végeredményt!
” A nyugtalanság mindig belülről jön – saját észlelésünk terméke. ”
Mint a legtöbb sztoikus, Marcus Aurelius is úgy vélte, az élet eseményei se nem rosszak, se nem jók. Csakis a mi észlelésünk ítél valamit rossznak, vagy jónak. Elhatározhatjuk, hogy valami szörnyű, de dönthetünk úgy is, hogy az esetet egy lehetőségnek tekintjük, amiből tanulhatunk.
Victor Frankl, Holocaust túlélő, pszicológus elhatározhatta volna, hogy a koncentrációs táborban átélt tapasztalataiból semmi jó nem származott. Ő azonban tudatosan úgy döntött, hogy képzett pszichológusként szerzett tudását alkalmazza a táborban elszenvedett élményekre. Így volt képes másoknak segíteni a tragikus események során. Értelmet talált a szenvedésben. Ezt az elhatározást követve volt ereje túlélni a tábort és boldogulni az azt követő években. Frankl vallotta, hogy azok számára, akik nem találtak ilyen célt, a halál szinte biztosan garantált volt.
7, Ne sértődj meg!
„Ha úgy döntesz, nem árthatnak neked – nem is fogod úgy érezni, hogy ártottak”
Órákat gyötrődhetünk önmagunkat mardosva azért, mert valaki tett, vagy mondott valamit ellenünk. De a gondunk hirtelen elszáll, ha képesek vagyunk eredményesen, előrevivően cselekedni.
8. Ne húzd az időt!
„Hajnalban, amikor nehezedre esik kikászálódni az ágyadból, mondogasd magadnak: ‘Ember vagyok – dolgoznom kell. Miért panaszkodnék, hiszen azt teszem, amire születtem, amiért erre a világra jöttem. Vagy talán arra rendeltettem, hogy a paplan alatt, a melegben heverésszek egész nap?’”
A császár is és mi közemberek is, néha azt kívánjuk, hogy elbújhassunk, és soha ki se dugjuk a fejünket a takaró alól. De mi jó származna abból? Mindig nehezebb elképzelni, hogy valamibe belekezdünk, mint valóságosan megtenni. A kulcs az, hogy egyszerűen el kell kezdeni. Tépd le magadról a takarót és gyerünk!
9. Ne babusgasd az egódat!
Örökbefogadó apjára, Antoniusra utalva: „Egyre elfogadóbb lett azokkal az emberekkel szemben, akik nyíltan megkérdőjelezték nézeteit és saját elképzeléiseiben való tetszelgéseit.”
Hiányzik a serkentő vita, ami tiszteletteljes, mentes az érzelmektől és őszinte érdeklődést mutat a másik ember gondolatai iránt. Mit adhat a másik ember véleménye és szemszöge? A mai közhangulatban igen gyorsan ítélünk meg valakit egyetlen véleményre alapozva. Lehetetlenség egy ember hitrendszerét teljességgel megérteni, hiszen nem ismerhetjük azokat az élettapasztalatokat, amelyek az ő meggyőződéseihez vezettek. Mégis, ha jól figyelünk, van esélyünk, hogy megismerjük, és jobban megértsük a másikat. Ha valaki más véleményen van, ne tételezzük fel, hogy téved, és azt sem, hogy személyesen támad minket. Fogadjuk el inkább azt, hogy ez egy lehetőség a tanulásra és elménk kitágítására.
10. Ne akarj mindent egymagad csinálni!
„Ne szégyellj segítséget kérni! Mint a falakat ostromló katonának, neked is küldetésed van. Ha megsérülsz, szükséged van egy bajtársra, aki a helyedre lép.”
Ha Róma császára volt olyan alázatos, hogy segítséget kérjen, te mért nem vagy rá képes? Ha segítséget kérsz, mások erősségével legyőzöd saját gyengeségedet. Együtt többre mentek.
11. Ne aggadalmaskodj mindig a jövő miatt!
„Felejtsd el a jövőt. Ha és amikor majd eljön, ugyanazokra a forrásokra, vezérlő elvekre fogsz tudni támaszkodni.”
Gyakran az ismeretlentől való félelem akadályozza meg, hogy lásd az utat magad előtt.
Dr. Drew Pinsky az orvosi egyetemen tébolyító pánikrohamoktól szenvedett. Elborult az agya a távoli jövőbe való tekintéstől, ahelyett, hogy csupán a következő lépésre fókuszált volna. A megoldás pofonegyszerű volt. Elképzelte, hogy téglaházat épít. Ahelyett, hogy rögtön a végén kezdte volna, a tető és a ház finom részleteivel, arra összpontosított, hogy lerakja az első téglát. Amikor ez megvolt, jöhetett a következő tégla és így tovább. Koncentrálj tehát arra, hogy meghatározod a végső célt és azután lépésenként közelíts felé.
12. Ne hasonlítgasd magad másokhoz!
„Tekintsd úgy, hogy amivel te nem rendelkezel, az nem is létezik. Gondolj arra, amid van, azokra a dolgokra, amelyeket a legjobban becsülsz, és arra is, mennyire vágynál rájuk, ha nem lennének. De légy óvatos! Ne érezz oly elégedettséget, hogy elkezd túlértékelni azt, amid van!”
A Facebook és az Instagram világában szinte lehetetlen nem összehasonlítani magad másokkal, de ne felejtsd el, hogy amit az emberek feltesznek magukról, az csupán az, amit szeretnének megmutatni. Ha gyakran irigykedésen kapod magad, keretezd át a gondolatot!
Szánd rá az időt, hogy leírd, miért vagy hálás. Arra fókuszálj, hogy mid van, akármilyen kicsi és jelentéktelen is. A hiány helyett a bőségre gondolj. Elégedettebb leszel, ha az elfelejtett örömökre gondolsz.
Lefekvés előtt gondolj három dologra, amiért aznap hálás lehettél és figyeld meg, hogyan változik meg a hangulatod.
13. Ne halogasd azt, ami a legfontosabb!
„Még ha 3000 évig élnél, vagy annál is tovább, ne feledd: nem vesztegetheted el azt az életet, amelyben most élsz, és nem kaphatsz másik életet az elvesztegetettért cserébe.”
Az UP című aranyos animációs filmben (2009) Mr.Fredricksen öreg korában végül életreszóló utazásra indul, amelyről feleségével együtt álmodoztak egy életen át. Útja egy Paradise Falls nevű trópusi csodaországba vezet. Az egyetlen probléma: túl sokáig vártak, halogatták az utazást. Felesége megbetegszik és sajnos meg is hal. Mr.Fredricksen csak élete párja elvesztése után szedi össze a bátorságot, hogy a nagyszabású útra elinduljon.
Mi az, amit te halogatsz az életedben, amit nagyon sajnálnál, ha nem tudnál megvalósítani? Képzeld el, mit éreznél akkor! Menj hát és tervezd meg! Valósítsd meg!
14. Ne máshol légy, hanem itt!
„Ajándékozd meg magad a jelen pillanattal!”
Tedd le a telefonodat, kapcsold ki, nézz fel! Legyél a hozzád közelállókkal. A családodnak azzal tudod a legtöbb szeretetet adni, ha a teljes figyelmedet szenteled nekik.
15. Ne veszítsd el az ellenőrzést!
„Ne figyelj másra, csak a vezérlő elvre és, hogy minden körülmények között önmagad maradj. ”
A nagyszerű dolgok a nyugodt elmében születnek. A nyugodt elme tiszta gondolatokhoz vezet, a tiszta gondolatok pedig nagy döntéseket eredményeznek. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy megfosztjuk magunkat az érzelmektől. Csak legyünk testünk és szellemünk tudatában. Keressük az egyensúlyt, mint ahogy a csónak tőkesúlya stabilitást nyújt egy nagy szélviharban.
16. Ne játszd a meglepődöttet!
„A faragatlan emberek faragatlanul viselkednek. Mi ebben a különös vagy szokatlan? Csak magadat okolhatod – ha nem láttad előre, hogy így lesz.”
Hányszor kell valakinek megismételnie egy magatartást, mire kiismered? Játszani a meglepődöttet fárasztó dolog. Képzeld el mi fog történni és készüjl föl rá! Hogyan fogsz egy inzultusra reagálni? Nyugodt fejjel. Hogyan küzdesz meg egy akadállyal? Tiszta, jól átgondolt logikával. Hogyan reagálsz a legfrissebb katasztrófa hírekre? Sehogy!
Forrás:Parker Nash: 16 Things Everybody Should Stop Doing In Order To Be Successful.
