Az Újévi Fogadalmak
Egy újabb év, újabb lehetőségeket és lendületet rejthet magában. Ilyenkor hajlamosak vagyunk olyan fogadalmakat tenni, amelyek betartásához erőfeszítések szükségesek. Ahhoz, hogy az új év adta lendület ne szálljon el, hanem kitartson, fontos átgondolnunk a le nem zárt konfliktusainkat, a problémáinkat, továbbá átgondolnunk, hogy milyen erőfeszítéseket szükséges megtennünk, hogy elérjük a kitűzött céljainkat. Ehhez érdemes időben struktúrálni az etapokat, mérföldköveket, különben a túl nagy és nem belátható célokhoz, szakaszokhoz nem lesz elég erőnk és kitartásunk.
Célszerű elbúcsúznunk az előző évtől, kudarcokkal és sikerekkel együtt. Először határozzuk meg legfontosabb életterületeit (család, párkapcsolat, karrier, egészség, szabadidő, pénzügyek stb.). Majd gondoljuk végig, hogy az egyes területeken milyen tervekkel álltunk neki az előző évnek, és ezekben milyen eredményeket értünk el.
Az újévi fogadalmak alapvetően célok : olyan kívánatos célok, amelyeket el akarunk érni. De amint azt a motiváció-pszichológiai publikációk százai mutatják, a célok nem igazán működnek jól. Valójában legtöbb célt soha nem valósítják meg a gyakorlatban.
A működő újévi fogadalmak
Ha konkrét cselekvési szándékokat hatáozunk meg, a következő évben nagyobb az esélye a célok elérésének.
- A motivációs pszichológia azt mutatja, hogy a célok önmagukban nem működnek jól.
- A megfontolt, tudatos célok elérését agyunk impulzívabb része akadályozza meg, amely automatikus és megszokott viselkedést valósít meg.
- Annak érdekében, hogy több legyen az esély, a célokat kisebb szakaszokra kell bontanunk, amely új automatikus viselkedésmódok kialakítását teszi lehetővé.
- A céloknak konkrét állításoknak kell lenniük, legjobb esetben ha-akkor formátumban megfogalmazva: milyen akcióinak milyen konkrét cselekvéshez kell vezetnie.
A célok az agy racionálisabb, hosszú távú irányuló részéből származnak, amely rész tudatos. Például valaki szeretne leadni néhány kilót, vagy kedvesebb lenni az emberekkel, csökkenteni a közösségi médiában eltöltött időt, de nem akarnak össze jönni ezek a célok. A problémát az agy impulzívabb, rövid távra irányuló része okozza, amely fenntartja a szokásainkat, és átjárja a legtöbb napi tevékenységünket. Az agy nagyon jó a viselkedések automatizálásában, és az erőforrások felszabadításában (az automatizmus által). De amikor ezek az automatikus viselkedések ütköznek a hosszú távú célokkal, akkor ez nehezebbé teszi ezen célok elérését.
Amikor újévi fogadalmat vagy bármilyen hosszú távú célt teszünk, akkor (metaforikusan) az agyunk rossz részéhez beszélünk. És rossz nyelvet is használunk. A „fogyni akarok” és a „kedvesebb akarok lenni másokkal” nem úgy vannak megfogalmazva, hogy ezt a szokásaink és késztetéseink megértsék. Kimondjuk ezeket a célokat, és egy nappal később a muffinért nyúlunk, vagy megint kiabálsz a pároddal, holott nem akarod ezt tenni.
Irodalom:
Achtziger, A., & Gollwitzer, PM (2018), Motiváció és akarat a cselekvés során, in: Motiváció és cselekvés, 3. kiadás , J. Heckhausen és H. Heckhausen, 485-527. Berlin, Heidelberg: Springer Verlag.
Achtziger, A., Bayer, UC és Gollwitzer, PM (2012), Elkötelezettség a megvalósítási szándékok mellett: Figyelem és memóriahatások kiválasztott szituációs jelzésekre . Motiváció és érzelem, 36, 287–300.
Doran, GT (1981), Létezik egy SMART módszer a menedzsment céljainak és célkitűzéseinek megírására, Management Review 70(11), 35–36.
