A marihuánát szokás könnyű drognak nevezni. Az elnevezés megtévesztő, mert jónéhány ember élete kisiklott már, vagy szerzett magának pár rossz évet a füvezéstől.
2. rész.
Egy nagykockázatú csoport
A szkizotípiás személyiségzavarral küzdők számára különösen nagy a kockázata annak, hogy a füvezéstől pszichózis alakuljon ki náluk. E személyekben a dopamint lebontó katekol-O-metiltranszferáz enzimnek egy aktívabb változata található, ettől alacsonyabb a dopaminszint a homloklebenyükben, ami különféle gondolkodási zavarokat okozhat (Schürhoff és mtsi., 2007). Számos vizsgálat igazolja, hogy ez az aktívabb enzim kapcsolatba hozható a szkizofrénia-kockázattal is (Egan és mtsi., 2001), ezért a szkizotípiás személyiségnek nagy az esélye arra, hogy élete során nála szkizofrénia alakuljon ki (Compton és mtsi., 2007).
A marihuánában található kannabinoidok azért képesek hatni az agyra, mert a szervezetben létező endokannabinoid rendszer CB1 receptorához tudnak kötődni. Szkizofrén betegek vérében az átlagnál magasabb endokannabinoid szintet mutattak ki, azaz a kannabinoidok, akár belsőleg termelődnek, akár a füvezés során kerülnek az agyba, kapcsolatban állnak a pszichózissal. A CB1 receptor különösen nagy sűrűségben fordul elő a szkizofréniával kapcsolatba hozható agyterületeken (Compton és mtsi., 2007). Aki füvezésre adja a fejét, annak intő jel lehet, ha a füvezés hallucinációkat vagy más intenzív tüneteket vált ki: ez annak a jele, hogy a pszichózisra hajlamosító aktívabb génváltozatot hordozza (Nieman és mtsi., 2016).
Kannabisz és pánik
Saját praxisomban nem egy emberrel találkoztam, akinél az első füvezés után pánikzavar alakult ki. Ezt a tapasztalatot szakirodalmi esetismertetések is alátámasztják (Dannon és mtsi., 2004). Ez magyarázható a pánik kognitív teóriájával is, de ezzel ignoráljuk a kannabisz már feltárt kardiovaszkuláris és idegrendszeri hatásait. A kognitív teória szerint a szokatlan testi jelenségek, mint pl. a füvezés hatására felgyorsult szívverés a szorongásra hajlamosaknál félelmet alakít ki egy következő hasonló roham kialakulásától, s ez az anticipátoros félelem az (a roham után tartós szorongás alakul ki, rettegés egy újabb rosszulléttől. Ezt hívjuk „anticipátoros”, jósló szorongásnak), ami időnként valóban pánikrohamot generál (Szendi, 2009). Mivel a kannabisz fokozza a szívfrekvencia variabilitást (Schmid és mtsi., 2010), azaz belégzéskor fokozottan jelentkezik a szívfrekvencia növekedése, továbbá a kannabisz szívarritmiát is okozhat, ez sok emberben szorongást kelt (Richards és mtsi., 2020).
A kutatások ennél azonban komplexebb képet vázolnak. A kannabisz két fő hatóanyaga a THC (Delta-9-tetrahydrocannabinol) és a CBD (cannabidiol). Előbbi inkább szorongáskeltő utóbbi szorongáscsökkentő, euforizáló. A hatás azonban dózisfüggő, vannak vizsgálatok, amelyben fordított hatást tapasztaltak. Tiszta THC adásával ellenőrzött körülmények közt – hanem is minden vizsgálatban – de beigazolódott a THC szorongáskeltő hatása (Sharpe és mtsi., 2020). Összességében, személyenként változóan, eufórikus, szorongásos, paranoid és pszichotikus reakciók is tapasztalhatók. Amerikai vizsgálatok szerint a szorongáscsökkentőt szedő betegek 40-70%-a kannabiszra cseréli vagy kannabisszal csökkenti szorongáscsökkentő gyógyszerét (Corroon és mtsi., 2017; Piper és mtsi., 2017).
A kannabisz kardio- és cerebrovaszkuláris hatásai
A THC erősen kötődik a Cannabinoid 1 és 2 receptorokhoz (CB1 és CB2). A CB1 receptorok túlnyomórészt az agyban és a perifériás szövetekben találhatók, úgymint a szívizomban, a májban, a gyomor-bél traktusban és az erek falában. A CB2 receptorok a perifériás idegrendszerben és az immunrendszerben találhatók, és ennek a receptornak az elsődleges hatása a gyulladáscsökkentő aktivitás a megfelelő az immunválasz kiváltásán keresztül (Turcotte és mtsi., 2016).
A THC vérnyomás emelkedést és fokozott szívfrekvenciát idéz elő és nem ritka az arritmia sem (Subramaniam és Menezes, 2019). Több vizsgálat felvetette, hogy ritkán ugyan, de a füvezés infarktust provokálhat (Mittleman és mtsi., 2001), ill. hogy az infarktuson átesett füvezők halálozási kockázata megnő (Frost és mtsi.,2013). A feltételezett mechanizmusok közé tartozik a fokozott szimpatikus idegrendszeri stimuláció, a vérlemezkék megváltozott működése, az érgörcs és a belélegzett füst alkotóelemeinek közvetlen toxikus hatása (Chetty és mtsi., 2020). A THC okozta agyi erek görcsös beszűkülése fiatal embereknél ischémiás sztrókot idézhet elő. Egy kórház 5 év alatt sztrókkal kezelésbe vett 45 évnél fiatalabb betegeinek 13%-a a kannabiszhasználatnak tulajdoníthatóan szenvedett el sztrókot (Wolff és mtsi., 2015). 107 kannabiszhasználattal kapcsolatosan közölt ischémiás sztrók eset 14%-a 20 év alatti fiatalok és 36,4%-a 21-30 évesek körében fordult elő (Subramaniam és Menezes, 2019).
Egy vizsgálatban 2.457.544 kannabiszhasználattal összefüggő kórházi kezelést azonosítottak. Ebből 187.825 (7,6%) valamilyen szívritmuszavarhoz kapcsolódott. Az elemzés szerint a pitvarfibrilláció volt a leggyakoribb és a ritmuszavarral küzdő csoport a kórházi kezelés során 4.5-szer valószínűbben halt meg a szívritmuszavarban nem szenvedőkhöz képest (Thyagaturu és mtsi., 2021).
Maga a pitvarfibrilláció is fokozhatja a vérrögképződést, de a kannabiszhasználat maga is előidézheti a vérlemezkék kicsapódását, mivel felszínükön mind a CB1 és CB2 receptor is megtalálható. Számos fiatalkori ateroszklerotikus előzmények nélküli szívinfarktust is leírtak (Subramaniam és Menezes, 2019).
kannabiszhasználat kognitív következményei
A kannabisz fogyasztás bizonyítottan számos szinten károsítja a kognitív funkciókat – az alapvető motoros koordinációtól kezdve az összetettebb végrehajtó funkciókat érintő feladatokig, mint például a tervezés, szervezés, problémamegoldás, döntéshozatal, emlékezés, valamint az érzelmek és a viselkedés irányítása (Crean és mtsi., 2011). Ezen károsodások némelyike rendeződik a kannabisz elhagyásával, de pl. a fiatalon elkezdett majd 20-22 évesen abbahagyott füvezés 27 éves korban a kannabiszt nem használókhoz képest rosszabb neuropszichológiai és tanulmányi teljesítményt eredményezett (Brook és mtsi., 2008).
Egy több mint harminc, különféle agyi képalkotó eljárásokkal kannabisz használóktól nyert adatokat elemző vizsgálat megállapítása szerint az emberi gondolkodásban, érzelmi folyamatokban, kockázatbecslésben, fájdalomészlelésben, koordinációban, figyelmi folyamatokban és emlékezésben meghatározó agyterületeken (nevezetesen az anterior cinguláris kéregben és a dorzolaterális prefrontális kéregben) tartósa alulműködés mutatható ki. E területek más agyterületekkel együttműködnek, alulműködésük ezért tovagyűrűző problémákat eredményeznek. Nem meglepő módon a jutalmazó területeken (striátum) viszont túlműködés volt tapasztalható, ami a sóvárgással függ össze, és a visszaesés kockázatát jelzi (Yanes és mtsi., 2018).
Mivel a frontális lebeny legalább 20 éves korig fejlődik, a kannabiszhasználat -különösen fiatal korban kezdve – maradandó kognitív elváltozásokat eredményezhet.
Zárszó
Fontos tisztában lenni az ártalmatlanként propagált kannabisz fogyasztásának veszélyeivel. Vonatkozik ez a rekreációs használattól az orvosi célú felhasználásig. Számos neurológiai betegségben, pl. szklerózis multiplexben (Rice és Cameron, 2018) vagy Parkinson betegségben (Yenilmez és mtsi., 2021) a fű sokaknál oldja az izmok merevségét, illetve csökkenti a fájdalmat és a betegséggel járó lehangoltságot, de az orvosi célú használat sem mentesíti a betegeket a kannabisz kockázataitól.
Forrás: Amiről az orvos nem mindig beszél 2021. július
