A borderline személyiségzavar (BPD) az egyik legösszetettebb és legnehezebben kezelhető pszichés zavar, amely jelentősen befolyásolja a személy érzelmi világát, önértékelését és interperszonális kapcsolatait. A diagnózisban szereplő kulcselem a kapcsolatok instabilitása, amely gyakran viharos szakításokban, kibékülésekben és szélsőséges érzelmi reakciókban nyilvánul meg.
Egy kevésbé ismert, de gyakori jelenség, hogy a borderline személy nemcsak véletlenül sodródik a konfliktusokba, hanem indirekt módon dolgozik azon, hogy bojkottálja a saját párkapcsolatát. Ez az önszabotáló dinamika sokszor tudattalan, de rendszeresen visszatérő minta. A kérdés az: miért történik ez, és hogyan lehet felismerni?
1. Az önszabotázs gyökerei
A borderline személyiségzavar hátterében többnyire gyermekkori traumák, elhanyagolás, instabil kötődési minták állnak. Az érintettek gyakran korán megtapasztalták a szeretet elvesztésének, az elutasításnak vagy az érzelmi bántalmazásnak az élményét. Emiatt bennük kialakul egy mélyen gyökerező alapbizonytalanság:
-
„Úgyis elhagynak.”
-
„Nem vagyok szerethető.”
-
„A boldogság nem jár nekem.”
Ez a belső hiedelemrendszer oda vezet, hogy a borderline személy egy kapcsolatban – bármennyire is vágyik a szeretetre – előre dolgozik a szakításért, hogy ne érje váratlanul a veszteség. Így paradox módon „biztonságban” érzi magát, hiszen ő irányítja az elhagyás folyamatát.
2. Hogyan bojkottálja a kapcsolatát?
Az önszabotázs többféle indirekt módon jelentkezhet. Ezek nem tudatos stratégiák, hanem védekező mechanizmusok, amelyek az érzelmi sérülést próbálják megelőzni – de közben pont azt okozzák.
a) Túlzott tesztelés
-
Állandó próbáknak veti alá a párját: „Valóban szeretsz? Akkor miért nem írtál vissza azonnal?”
-
Indirekt provokáció: féltékennyé teszi a másikat, flörtöl valaki mással.
-
Cél: bebizonyítani, hogy a partner előbb-utóbb el fogja hagyni.
b) Szélsőséges érzelmi reakciók
-
Egy apró félreértésből hatalmas konfliktust kerekít.
-
Szavakkal, dühkitörésekkel bánt, majd mély bűntudatot él át.
-
A párkapcsolat folyamatos feszültségben létezik, ami aláássa az intimitást.
c) Kettős üzenetek küldése
-
Egyszer közeledik: „Szükségem van rád, ne menj sehová.”
-
Majd távolít: „Fojtogatsz, hagyj békén.”
-
Ez a „húzd meg – ereszd meg” játék kimeríti a partnert.
d) Önértékelés rombolása
-
Lekicsinyli a saját értékeit: „Te jobbat érdemelnél nálam.”
-
Ha a partner ellentmond, azt nem hiszi el.
-
Így burkoltan folyamatosan a kapcsolat végét vizionálja.
e) Előre menekülés
-
Még jó időszakban is előhozza: „Úgyis szakítani fogsz velem.”
-
Előre gyártott narratívákkal dolgozik a kapcsolat ellen.
-
Végül annyiszor ismétli, hogy önbeteljesítő jóslattá válik.
3. Miért csinálja?
A bojkott mögött mély pszichológiai logika van.
-
Elhagyástól való félelem
Ha ő hagyja el a másikat, vagy ő indítja el a távolodást, akkor „nem érheti váratlanul” a veszteség. -
Kontroll illúziója
A kapcsolatokban a borderline gyakran tehetetlennek érzi magát. Az önszabotázs által legalább a kapcsolat végének időpontját ő irányítja. -
Bizonyítási kényszer
A tudattalan hiedelem („nem vagyok szerethető”) igazolást keres. Ha a kapcsolat tönkremegy, ez megerősíti az előfeltevést. -
Feszültségcsökkentés
A közelség és intimitás gyakran szorongást kelt bennük. A bojkottálással megteremtik a szükséges távolságot.
4. A partner szempontjából
A borderline személy párja gyakran azt érzi:
-
„Bármit teszek, sosem elég.”
-
„Olyan, mintha egyszerre szeretne és gyűlölne.”
-
„Állandóan vizsgáztatva vagyok.”
Ez az állandó bizonytalanság kimerítő, és sokszor vezet oda, hogy a partner tényleg kilép a kapcsolatból. Így a borderline személy számára beigazolódik a saját hiedelme: valóban elhagyták – de a folyamatot ő maga indította el.
5. Mit lehet tenni?
-
Tudatosítás
Az érintett felismeri: nem a párja, hanem saját belső félelmei ellen harcol. -
Terápia
A dialektikus viselkedésterápia (DBT), a hipnózis és más módszerek segíthetnek a szélsőséges érzelmek szabályozásában. -
Határok kijelölése
A partnernek is fontos világos határokat felállítani: „Szeretlek, de nem engedem, hogy folyamatosan tesztelj.” -
Kötődési biztonság építése
A kapcsolat akkor maradhat fenn, ha lassan felépül a biztonság és a kiszámíthatóság érzése.
Záró gondolat
A borderline személyiségzavarban szenvedők nem rosszindulatból bojkottálják a párkapcsolatukat. Sokkal inkább a gyermekkori sérülések, az elhagyástól való pánik és az önértékelési zavar kényszeríti őket erre a pusztító mintára.
A paradoxon az, hogy miközben mindennél jobban vágynak a szeretetre és közelségre, éppen ők azok, akik – tudattalanul – a legtöbbet teszik azért, hogy az elérhetetlen maradjon számukra.
Az önszabotázs körforgása és a borderline párkapcsolati dinamika
Az önszabotálás nem egyszeri cselekedet, hanem gyakran egy ismétlődő körforgás, amelyből nehéz kitörni. A képen látható ciklus elemei jól szemléltetik, hogyan gerjeszti tovább saját belső szorongását és kapcsolatromboló viselkedését a borderline személyiségzavarban szenvedő személy.
1. Perfectionist Demands – Perfekcionista elvárások
A borderline személy gyakran irreális elvárásokat állít fel önmagával és partnerével szemben.
-
„Ha szeret, mindig tudnia kell, mire gondolok.”
-
„Egy igazi kapcsolatban sosem szabadna veszekedni.”
Ezek a merev, tökéletességet hajszoló elvárások alapozzák meg a frusztrációt, hiszen a valóság sosem tud megfelelni nekik.
2. Fear of Failure – A kudarc félelme
A perfekcionista követelményekből természetesen kudarcélmény születik. A borderline személy állandó félelmet él át:
-
„El fogom rontani.”
-
„Úgyis csalódni fog bennem a másik.”
Ez a szorongás sokszor már előre tönkreteszi a pillanatot, még mielőtt bármi megtörténne.
3. Procrastination – Halogatás
A kudarc elkerülése érdekében inkább halogat, visszahúzódik vagy elodázza a helyzetet. Például:
-
Nem kezdeményez beszélgetést egy problémáról.
-
Nem mutatom ki az érzéseimet, nehogy kinevessenek.
-
Elhalasztok egy fontos közös döntést.
Ez a passzivitás viszont a kapcsolatban azt a benyomást kelti, mintha nem lenne elkötelezett.
4. Self-criticism – Önmarcangolás
A halogatás után elindul az önkritika: „Lusta vagyok, gyenge vagyok, nem érek semmit.”
Ez az önostorozás nemcsak a saját önértékelést rombolja, hanem indirekt módon a párkapcsolatban is terhet ró a másikra, aki folyamatosan vigasztalásra kényszerül.
5. Anxiety & Depression – Szorongás és depresszió
Az önkritika felerősíti a szorongást és gyakran depresszív hangulatba taszítja az érintettet. Ekkor a borderline személy sokszor bezárkózik, elérhetetlenné válik, vagy épp ellenkezőleg: drámai érzelmi kitörésekkel próbál enyhíteni a belső fájdalmán. Ez instabillá teszi a kapcsolat érzelmi légkörét.
6. Loss of Confidence – Önbizalomvesztés
A szorongás és depresszió következtében az önbizalom még inkább lecsökken. Az érintett egyre kevésbé hisz abban, hogy képes jól működtetni a kapcsolatot.
-
„Nem vagyok jó partner.”
-
„Nem tudok senkit boldoggá tenni.”
7. Greater Fear of Failure – A kudarc még nagyobb félelme
Ez a folyamat önmagába zárul: az önbizalomhiány újra felerősíti a kudarc félelmét, ami még több perfekcionista elvárást és önszabotáló viselkedést hoz. A körforgás tehát spirálként mélyül, és egyre rombolóbbá válik.
Összegzés: A körforgás hatása a párkapcsolatra
A borderline személy tehát nemcsak tudattalanul bojkottálja a kapcsolatát, hanem egy állandó önszabotáló körben mozog, amelyben a párja is részese lesz ennek. A kapcsolat emiatt:
-
folyamatos bizonytalanságban van,
-
gyakori drámai konfliktusokkal terhelt,
-
és sokszor úgy végződik, hogy a partner valóban elhagyja az érintettet.
Ez a körforgás nem feltörhetetlen, de tudatos munka, terápia és sok türelem szükséges hozzá.
