A pszichológiai teszteket széleskörűen alkalmazzák, de tényleg olyan hasznosak, vagy csak egy olyan gépezet eszközei, amelyek könnyen ellenünk fordulhatnak?

A pszichológia tesztek sok faját tanítják az egyetemen, és ezek hasznos eszköznek bizonyulnak különféle emberi tulajdonságok mérésére. Némelyik egyenesen bevilágít az emberi természet rejtett zugaiba is, mint pl. a „kontroll helye” vagy a „mezőfüggés-mezőfüggetlenség” tesztek. Fontos különbséget tenni a kutatásban és a klinikumban használatos tesztek között. Előbbiek az emberi elme vagy csoportok működését vizsgálja, azaz tisztán tudományos célokat szolgálnak, utóbbiakkal viszont emberek sorsáról döntenek. Persze van átfedés a két csoport között, hiszen egy tesztet lehet kutatásra is és kriminalisztikai kérdések eldöntésére is használni.pszichologiai-tesztek-1

Egy régebbi kutatás nem titkolt célja az volt, hogy eldöntse, hogy az orvosnak felvételizők alkalmasságát. Vizsgálta az orvosegyetemre felvételizőket, s elemezte, hogy a teszteredmények mennyire jelzik előre az egyetem sikeres elvégzését és a jövőben a teszteredmények alapján a pszichológiailag alkalmatlanok felvételét eleve utasítsák el (Benson, 1994). Önmagában meredeknek tűnt, hogy fiatal emberek sorsáról tesztek alapján döntsenek, hisz pár éve alatt nagyon sokat változhatunk, ráadásul a kutatást vezető pszichológus azt nem kutatta, hogy milyen személyiség tesz alkalmassá valakit az orvosi pályára. Orvos a patológus is, a sebész, a bőrgyógyász, és sokan az egyetem után kutatók vagy orvoslátogatók lesznek. Nehéz lenne tehát az „ideális orvos” pszichológiai profilját felrajzolni. De még ha lenne is egy kívánatos pszichológiai profil, volna-e jogunk ennek nevében szelektálni? A börtönökben túlreprezentáltak a Klinefelter szindrómában (XYY kromoszóma rendellenesség) szenvedők. Ők 50%-kal valószínűbben lesznek életük során bűnelkövetők (Stochholm és mtsi., 2012). Most akkor csukjunk le minden Klinefelter szindrómást jó előre?

Azonban, ismerve az orvosegyetem nagy tanulmányi terheit, a kutatásvezető pszichológussal összhangban gondolhatnák azt, hogy legalább az alacsony IQ-jú fiatalokat el lehetne tanácsolni, hiszen úgysem fogják bírni a tanulást. A kutatásban az Eysenck Intelligencia tesztet használták. A teszt alapján a felvettek 6.5% értelmi fogyatékos volt, míg a népességen ez az arány 2%. Lehet, hogy az értelmi fogyatékosok különös vonzalmat éreznek az orvosi hivatás iránt? A felvettek további 25%-a átlagnál alacsonyabb intelligenciájú volt. Akkoriban még nagyon nehéz volt az orvosira bejutni, hogy sikerülhetett hát a rossz képességűeknek megugrani ezt a szintet? Azért ez kérdéseket vet fel. Több IQ tesztünk is van, pl. a Wechsler vagy a Raven, de a három teszttel mért IQ egyazon személy esetén alig mutat valami összefüggést. Ahány teszt, annyiféle IQ van?

Vekerdy Ida kutató 115 vezető állású elméleti szakemberrel felvette mind az Eysenck, mind a Wechsler IQ tesztet. Az Eysenck alapján a magas pozícióba eljutott szakemberek 17%-a értelmi fogyatékosnak bizonyult, míg a Wechsler szerint ugyanezek átlagos, átlagfeletti, sőt kiemelkedő intelligenciájúnak minősültek (Vekerdy, 1975). A felvételizőkkel egy sor egyéb tesztet is felvettek, de a kutatások szerint ezek alapján sem lehetett megjósolni, ki tudja elvégezni majd az egyetemet. Ez a kafkai projekt szerencsére végül a kukában kötött ki, de a tesztek mindenhatóságába vetett hit továbbra is él.

Irodalom:

  • Areh, I; Verkampt, F; Allan, A: Critical review of the use of the Rorschach in European courts Psychiatry, Psychology and Law 2021 1-23
  • Bereczkei T.: Szondi és a modern biológia. In: Szondi Lipót. Szerk. Gyöngyösiné Kiss Enikő, Magyar Panteon, Új Mandátum Könyvkiadó, Budapest, 1999, 158-166.
  • Cox, CM: The early mental traits of three hundred geniuses (Genetic studies of genius, vol. 2.), Stanford Univ Press, 1926.
  • Dr. Benson K: Orvosegyetemre akaron menni. Egészségünkért Alapítvány-MP&T, 1994.
  • Duckworth, A:. Grit: The power of passion and perseverance, Vermilion,2016.
  • Hunsley, J; Lee, CM; Wood, JM; Taylor, W: Controversial and Questionable assessment techniques.In: Lilienfeld, SO; Lynn, SJ; Lohr, JM: Science and pseudoscience in clinical psychology.The Guilford Press, 2015. pp:42-82.
  • Lykken DT, Bouchard TJ Jr, McGue M, Tellegen A. Heritability of interests: a twin study. J Appl Psychol. 1993 Aug;78(4):649-61.
  • Omata Waichiro; Tsuzuki Toshio: Berufswahl bei Epileptikern und Schizophrenen: über die Beitraege der schicksalsanalytischen Berufswahltheorie Szondis zur phenomenologisch-anthropologischen Psychopathologie. Szondiana, 1982 – 1
  • Rushton JP, Bons TA. Mate choice and friendship in twins: evidence for genetic similarity. Psychol Sci. 2005 Jul;16(7):555-9.
  • Stochholm K, Bojesen A, Jensen AS, Juul S, Gravholt CH. Criminality in men with Klinefelter’s syndrome and XYY syndrome: a cohort study. BMJ Open. 2012;2:e000650.
  • Szendi G: A Szondi teszt, mint lateralizált pszichikus funkciók neuropszichológiai modellje. Végeken, 1993a, 4(4): 20-25.
  • Szendi G: Pánik és paroxizmus. ELTE BTK, Pszich, 1993b.
  • Vekerdy I:Az Eysenck-féle intelligencia vizsgálat adaptációja és hazai standard értékei. Szakdolgozat, ELTE BTK Pszich. szak, l975
  • Wood, JM; Nezworski, MT; Lilienfeld, SO; Garb, HN: What’s Wrong With The Rorschach? Science Confronts the Controversial Inkblot Test. Wiley, Mar 13, 2003.
Facebook
Twitter
YouTube
Instagram